Pentium
MMX
Az
Intel következő, és egyben utolsó, ötödik generációs processzora
a Pentium MMX volt.
A processzort a multimédiás alkalmazások hatékonyabb futtatása érdekében
fejlesztették ki, és 1997 januárjában bocsátotta ki az Intel. |
 |
A
Pentium MMX processzorok külső órajele 66 MHz volt, a különböző típusok
166-233 MHz közötti sebességgel működtek. A legnagyobb eltérés a Pentium és a Pentium MMX között a kibővített,
multimédiás MMX utasításkészlet.
Az olyan alkalmazások futtatása során, amelyek képesek kezelni az MMX
utasításkészletet, nagy sebességkülönbséget tapasztalhatunk.
Emellett a
Pentiumhoz képest még további változtatások is történtek:
-
Megnövelt
elsődleges
cache: külön választott, 16 Kbájt méretű adat és 16 Kbájt
méretű utasítás cache.
-
Mélyebb csővonal - a csővonalállapotok számát ötről hatra emelték.
-
Új
MMX egység (8 db MMX regiszter, de ezek fizikailag megegyeznek a régi
lebegőpontos regiszterekkel).
-
Továbbfejlesztett ugrás-előrejelzés 512 elemű BTB-vel. RSB = Return Stack Buffer, azaz
visszatérési verem tároló a szubrutin visszatérési címek
előrejelzésére.
A Pentium MMX-láb
kompatibilis a Pentium processzorral, az alaplapon Socket7 foglalatot
igényel.
Az MMX utasításkészlet
a lebegőpontos egység regisztereit használja, így ha váltogatni kell az MMX és a lebegőpontos műveletek között,
akkor ez jelentős időveszteséget okoz. |
 |