Az első ötödik generációs processzor az Intel által gyártott szuperskalár architektúrájú Pentium volt. Ez 1993-ban jelent meg, az első változatok 3,1 millió tranzisztort tartalmaztak, és bipoláris CMOS technológiával készültek, valamint 60 MHz órajellel működtek. A Pentium az első olyan processzor, amely 64 bites adatsínt használ, de továbbra is 32 bites címsínnel rendelkezik. További újdonság, hogy a külső órajel 50, 60 majd 66 MHz-re emelkedett, így (az órajel sokszorozásnak is köszönhetően) a Pentium processzorok 60 és 200 MHz órajel közötti sebességgel működtek.

A sebesség jelentős növekedését okozta az is, hogy a processzorban két fixpontos és egy lebegőpontos futószalag található, amelyek párhuzamosan működhetnek (szuperskalár architektúra).  A pipeline hatékonyabb kihasználásához a processzor spekulatív elágazás-feldolgozást alkalmaz egy 256 elemű ugrás-előrejelző pufferrel (Branch Target Buffer = BTB). Mindegyik típus támogatja az SMM energiatakarékos üzemmódot. 8 Kbájt L1 cache áll rendelkezésére az adatok, 8 Kbájt az utasítások számára, és ezek használata egymástól független.