3.5.4. Az AGP memóriakezelése
Az AGP működéséhez a rendszermemóriából le
kell foglalni egy területet, amelyet AGP-memóriának nevezünk. Ennek
felhasználásától függően az AGP két alapmodell szerint alkalmazható a 3D
képelőállítás során:
• a DMA-modell esetén a
monitorvezérlő kártyán levő memóriát használhatja fel a
képelőállítási folyamat. Ennek megfelelően a
textúrákat egy külön menetben át kell
másolni az AGP segítségével a grafikus kártya
RAM-jába. Ennek során viszonylag
nagy adattömegeket kell mozgatni az AGP sínen, de ez
nem terheli a processzort,
mivel az AGP ilyenkor egy
DMA-vezérlőként működik.
• az
"Execute" modell
esetében a monitorvezérlő kártyán található memóriát és a
rendszermemóriából lefoglalt AGP RAM-ot egyaránt igénybe veheti a 3D
képalkotási
folyamat. Ennek megfelelően a textúrák és a képelőállításhoz
szükséges további
adatok (z-buffer,
α-buffer stb.) a rendszermemóriában is
elhelyezhetők. Ebben az
esetben:
- a processzor a monitorvezérlő kártya RAM-ját úgy "látja", mint a
rendszermemóriát, az ezekre kiadott címeket az
alaplapi áramkörkészlet
dekóderei
automatikusan a
grafikuskártya RAM-jához irányítják;
- a monitorvezérlő kártya
grafikus processzora az AGP memóriát a grafikus
kártyán
lévő memóriának "érzékeli", a címek átirányítása ez esetben
is automatikus. 
Az Execute működés feltételezi, hogy a címzés
szempontjából a videomemória összefüggő memóriaterület legyen, ezt azonban
a virtuális tárkezelésnél alkalmazott lapozás nem teszi lehetővé. Be kell
tehát vezetni egy címleképező táblázatot, amely a folytonos logikai címet
leképezi fizikai címekre, és az előbb tárgyalt címátirányítást
végrehajtja. Ezt a Grafikus Címleképező Táblázat (GART = Graphics Address
Remapping Table) biztosítja, amelyet az alaplapi vezérlőáramkör-készlet
részeként működő lapozó áramkörök kezelnek. |
|