3.5.1. Az AGP létrejöttének okai, szabványok

Az 1990-es évek második felében a nagyfelbontású monitorok, a 3D grafika (különösen a folyamatos mozgóképeket előállító játékprogramok) miatt a monitoron megjelenített kép felépítéséhez már igen nagy tömegű adatot kellett továbbítani az I/O buszon a monitorvezérlő kártyához.

Ebben csak részben segítettek az egyre több "intelligenciával" és memóriával ellátott monitorvezérlő- és 2D, 3D gyorsítókártyák, mivel a drága képmemória (VRAM) kapacitása minden határon túl való növelésének a költségek határt szabtak. A szűk keresztmetszetet a PCI sín adatátviteli teljesítménye jelentette, amely különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a központi I/O sínt több nagy sebességű eszköz (például LAN adapter, UDMA lemez stb.) is használhatja.

Az Intel a Pentium II processzorcsaládhoz vezette be a gyorsított grafikus portra vonatkozó sínszabványt, az AGP-t (AGP = Accelerated Graphics Port), amely közvetlen (pont-pont), nagy teljesítményű adatátviteli kapcsolatot létesített a rendszermemória (a Front-Side Bus) és a monitorvezérlő kártya között.