A PCI szabvány terminológiájában a sínen adatátvitelt, és ennek érdekében sínfoglalást kezdeményező eszközt "Initiator"-nak, a megcímzett PCI-egységet pedig "Target" (cél) eszköznek nevezik. Ez teljesen megfelel a korábbi terminológiában használatos Master ill. Slave eszköz fogalmának.

A buszarbitációhoz a PCI sín két vezérlővonalat biztosít:

• sínfoglalási kérelem jelzése = REQ (Request);

• sínfoglalás engedélyezése = GNT (Grant).

A REQ vezérlővonalat az Initiator, a GNT vezérlővonalat pedig a sínvezérlés (arbiter) állítja be a párhuzamos sínfoglalási eljárással. (Az arbitráció az aktív buszhozzáférésekkel átlapolva történik, így külön buszciklust nem igényel.)

A buszarbitráció minden egyes tranzakció után megtörténik, azaz a Master eszközök két tranzakció között nem foglalhatják le a sínt.

A hibás működés felismerését "timer" áramkörök segítik. Így például ha az Initiator 16 órajelen belül nem kezdi meg az adatátvitelt, az időtúllépési hibát eredményez.

Az adatátvitel a PCI sínen a rendszersínhez (Pentium Bus) hasonlóan két alapformában történhet:

• Egyes adatátvitelnél a címfázis után az adatfázisban egy sínciklus alatt a busz 64 bit = 8 bájtos blokkot visz át. Ehhez olvasásnál 2-1, írásnál 1-1 sínciklus szükséges. (Olvasáskor az AD vonalak iránya megváltozik, az ütközések elkerülése érdekében egy további órajelet kell beiktatni.)

• Burst üzemmódban egy címfázist több adatfázis követ. Az első címfordítást követően a második, harmadik stb. adat címét automatikusan generálja íráskor az adatfogadó, olvasáskor az adatküldő eszköz.