A videódigitalizáló külső eszközként vagy az alaplapra illeszthető kártyaként kerül megvalósításra. Használható házi videofelvételek, tévéműsorok archiválására, szerkesztésére. A felvett anyagot nemcsak a számítógép monitorán, hanem tévén is meg lehet tekinteni. Ehhez egy meghatározott típusú videobemenet kell, mint PAL, NTSC, SECAM, composite, component, S-Video, DV stb. Alapjában véve öt típusú videobevitelre alkalmas kártya van: analóg M-JPEG, analóg MPEG, DV, analóg/DV kombináció és a többi MPEG1 illetve MPEG2 formátumba tömörítve tud videojelet rögzíteni a hozzátartozó hanggal együtt. A felvett anyagok szerkeszthetők, a különböző jelenetekből új filmet lehet összeállítani, saját kísérőhanggal, felirattal, effektusokkal. A gyakorlatban minden videodigitalizáló kártyához egy szoftvercsomag is tartozik, amely lehetővé teszi az adatbevitelt és legalább néhány filmszerkesztési funkció elvégzését.

Minden videobeviteli rendszernek két meghatározó jellemzője van: maximális felbontás (olcsóbb rendszereknél 320x240, drágábbaknál akár 720x480) és maximális képkocka-átvitel (másodpercenkénti legalább 30 képkoca, a jobb rendszerek maximális adatátvitele legkevesebb 3,6 Mbájt/s).

folytatás

tartalomjegyzék almenü fogalomszótár jelölésrendszer ellenőrző kérdések előző fejezet előző lap következő lap következő fejezet