|
Állomány-elhelyezési tábla Az állomány-elhelyezési tábla (FAT = File Allocation Table) az állományok rekordjainak, azaz klasztereinek a lemezen történő elhelyezkedését tárolja. Ezzel tartja nyilván az operációs rendszer a lemezterületek foglaltságát, vagyis innen tudja meg, hogy hol van szabad hely a lemezen. A FAT hibátlansága a rendszer működésének elengedhetetlen feltétele. Annak érdekében, hogy véletlenszerű sérülés esetén se legyen probléma, az állomány-elhelyezési táblát két példányban tárolják. A két tábla egymás mögött helyezkedik el, a második az első pontos másolata. A Windows 95 előtti operációs rendszerek 16 bites bejegyzésű FAT táblát használtak, amely jelentősen korlátozta a lemez méretét. Az újabb rendszerek FAT 32-es táblát alkalmaznak, ezzel a lemez-tárolókapacitás elméleti határa 2048 Gbájtig terjed ki. Katalógus Az állományokat (más néven fájlokat) a lemezen katalógusokban tárolják. A katalógusrendszernek fa struktúrájú a felépítése és ezt a felhasználó hozza létre. A fa struktúra lehetővé teszi, hogy a fájlok a katalógusokban hierarchikusan egymásba is ágyazódhassanak. A fő- vagy gyökérkatalógus a két FAT után következik a lemezen. A katalógus-bejegyzések mind a fő-, mind az alkönyvtárakban 32 bájt hosszúságúak Egy bejegyzés tartalmazza a fájl nevét, az attribútumait (csak olvasható, rejtett, rendszer stb.), utolsó módosításának dátumát és idejét, az első klaszterének sorszámát valamint az állomány hosszát.  |
