Lebegőpontos műveletek, az IEEE 754 és 854-es szabvány

A lebegőpontos számábrázolást általában olyan számításigényes algoritmusoknál használjuk, melyeknél a szükséges számtartomány (a legkisebb és legnagyobb érték eltérése) jelentős mértékű. A lebegőpontos műveletekhez a számokat M*2^K alakban (M = mantissza, K = karakterisztika) ábrázoljuk.

Ez lényegét tekintve azt jelenti, hogy egy lebegőpontos szám ábrázolásához (lásd az alábbi ábrát) két fixpontos szám – egyik a karakterisztika, másik a mantissza – tárolását kell megoldanunk, melyeket a számítógépen történő műveletvégrehajtáskor együtt vesszük figyelembe.