A Neumann elvű architektúrák lényegi továbbfejlesztését a teljesítménynövelés piaci igénye kényszeríttette ki. A teljesítménynövelésnek alapvetően két módszere van: nem strukturális és strukturális gyorsítás.

a) Nem strukturális gyorsítás, amelynek lehetőségei:

• Az órajel frekvenciájának növelése

• A program optimalizált fordítása (ennek különösen a RISC processzoroknál van jelentősége)

b) Strukturális gyorsítás, amelynek formái:

• Párhuzamosítás a CPU-n belül

- vektorszámítógépek

- pipeline feldolgozás

- szuperskalár processzorok

- társprocesszorok

- multiprocesszoros architektúrák (több „hagyományos” CPU-val és

  ALU-val)

• Nem hagyományos elven működő számítógépek

- neurális hálók