Az ezredfordulós szilveszter valószínűleg az átlagos év véginél komolyabb
feladatokat ró a sürgősségi betegellátás szervezeteire és a rendőrségre. Nem
csupán a féktelenebb ünneplés nemkívánatos következményeire készülnek, de a
számítógépes évszámváltás és a távközlés túlterheltsége is átmeneti gondot
okozhat a segélynyújtóknak. A fővárosban megerősített szolgálattal várja az év
utolsó napját a mentőszolgálat. Mint dr. Andics László, a budapesti
mentőszervezet vezetője a Népszavának elmondta, felkészülnek a várható
többletfeladatok megoldására. Ugyanakkor műszaki szakembereik is készenlétben
állnak majd, hogy a számítógépes évszámváltás sem az adatbázisok működésében,
sem a mentésirányítás különféle berendezéseiben name okozhasson fennakadást —
mondta a főorvos. A mentésben nem állhat be technikai szünet. Országszerte
"nagyüzem" várható a detoxikálókban, illetve a mérgezési osztályokon. A Péterfy
kórház sürgősségi belgyógyászati és klinikai toxikológiai osztálya több
szempontból is érintett lehet a különleges nappal kapcsolatban. Ide szállítják
ugyanis nemcsak a gyógyszermérgezetteket, hanem például az utcán talált lehűlt
embereket is. Dr. Zacher Gábor főorvos arról tájékoztatott, hogy megerősített
ügyeletet tartanak. Véleménye szerint nagyobb forgalmuk azonban inkább január
1-jén lehet majd, amikor a bulikon fogyasztott drogok utáni rosszullétek
kezdődnek. Az országos rendőr-főkapitányság vezetése még nem hagyta jóvá az év
végi ünnepekkel kapcsolatos intézkedési tervét, az azonban már most bizonyos,
hogy fokozott rendőri jelenlétre számíthatnak az állampolgárok az ünnepek
idején. A rendőrség az Y2K problémát egyébként saját hatáskörében már
megoldotta, fennakadásra nem számítanak. A tűzoltók szokásos készültségben
lesznek, ők nem várnak jelentősen több bejelentést — mondta Dobson Tibor
szóvivő. A sürgősségi segélynyújtó szervezetek elsősorban attól tartanak, hogy
az ezredfordulós jókívánságok áradata órákra is túlterhelheti a
telefonhálózatokat. Emiatt a bajbajutottak ezen időszakban esetleg csak nehezen
vagy egyáltalán nem tudnak segítséget kérni. A várható átmeneti
telefonvonal-hiányt — mint megtudtuk — úgy tervezik enyhíteni, hogy a taxisok és
az utcákon cirkáló rendőrök, illetve más, CB vagy URH rádióval rendelkező
szervezetek segítségét is kérik majd a bejelentések továbbításához. A mentők, a
tűzoltók és a rendőrség hagyományos, ingyenes, 104; 105; 107 számú - illetve a
nemrég bevezetett 112-es segélyhívó központjai, ha átmenetileg valamennyi
kezelőjük, diszpécserük foglalt, automatikusan sorrendbe állítják a várakozó
hívásokat, aki tehát a gépi fogadószöveg hallatán nem vár, hanem türelmetlenül
újra tárcsáz, ismételten a sor végére kerül. Ezért a bejelentés leggyorsabb
módja, ha valaki az első hívást tartja. A téli ünnepek veszélyforrásai az elmúlt
években jelentősen megváltoztak. Míg régen a karácsonyfatüzek okoztak jelentős
károkat, manapság legtöbbször az adventi koszorúk miatt riasztják a tűzoltókat.
Ráadásul már gyakrabban csapnak fel a lángok a munkahelyeken, mint a családi
otthonokban. Hosszú évtizedeken keresztül minden télen a karácsonyfatüzek
veszélyére figyelmeztettek a tűzoltók. Az elmúlt esztendőkben azonban jelentősen
megváltoztak ünneplési szokásaink, s lángoló fenyőkhöz csak elvétve hívják a
tűzoltókat. Mint Dobson Tibor alezredes, a tűzoltóság szóvivője lapunkat
tájékoztatta, új veszélyforrássá "lépett elő" az adventi koszorú. — A
karácsonyfák legnagyobb részét ma már elektromos gyertyákkal díszítik, ezért
tüzek nagyon ritkán keletkeznek. Ezek is leginkább csak a januári napokban,
amikorra a fa már kiszáradt és egy csillagszóró is lángba boríthatja — mondta az
alezredes. — Sokkal több feladatot ad a tűzoltóknak az adventi koszorúk okozta
kár. Nagy számban fordulnak elő a koszorúk okozta munkahelyi tűzesetek. Ez annak
tudható be, hogy a meggyújtott gyertyát magára hagyják a dolgozók, az időközben
végigég, és lángra lobbantja a koszorú száraz anyagát. Az adventi koszorúk
ráadásul egy hónapon át folyamatosan veszélyt jelentenek, ezért a tűzoltóság azt
kéri, hogy soha, még percekre se hagyják őrizetlenül a koszorún meggyújtott
gyertyákat. Kokó itt, Kokó ott, Kokó mindenütt. A magyar (profi) boksz utazó
nagykövete, Kovács István november elején Las Vegasban járt, de sajnos
balszerencsével is, hiszen törött orra megakadályozta első tengerentúli
csatáját. Sokáig nem nyalogathatja sebeit itthon, hiszen december 4-én Hamburgba
hivatalos Dariusz Michalczewski vb-címmérkőzésére. Az ünnepek itthon találják,
aztán viszont irány újra Németország, hiszen készülni kell a január 30-i,
következő fellépésre, majd reményei szerint az Eb-címmeccsre, valamint még
2000-ben a nagy ellenfél, Hamed ellen. Élvezettel nézegette Kovács István azokat
a Las Vegas-i fényképeket, amelyek a SZTÁR Sport színes képes sporthetilap
következő számában megjelenő, róla szóló összeállítás alapját képezik. Csak
akkor komorult el a tekintete, amikor az egyik fotón mosolyog a transzparens
előtt, amin a gála egyik szereplőjeként az ő neve is ott áll. — Nem az én hetem
volt az utóbbi három — merengett a profiként veretlen amatőr olimpiai, világ- és
Európa-bajnok kiválóság. — Kimentem Las Vegasba, s az egyik edzésen három helyen
eltört az orrom. Emiatt nem léphettem ringbe, nem kereshettem pénzt, sőt még
vesztettem is, hiszen játékszenvedélyemből adódóan minden nyerőautomatánál
megálltam egy körre. Bár name tettem volna! — Azért nem lehetett olyan rossz
közelről élvezni a nehézsúly Lewis-Holyfield-csúcsrangadóját! — A negyedik
sorban, tehát tényleg közel ültem, de annyira nem élveztem. Egyrészt mert a tét
erősen látszott a két sztár teljesítményén, másrészt mert az vesztett, akinek
szurkoltam: Holyfield. Vele még 1991-ben, Tampában ismerkedtem össze,
szimpatikus, közvetlen pasas. — Attól függetlenül, hogy ezúttal nem sikerült
ringbe lépnie sérülése miatt, itthoni népszerűsége nem lankad. Már mindenki
készpénznek veszi és nagyon várja budapesti Európa-bajnoki címmeccsét, a most
megjelent Sport '99 évkönyv címlapjának legnagyobb képén ön feszít ... — Hát ez
egy külön sztori! Nekem is a kezem ügyébe került a kiadvány, de belül nem
találtam meg a rólam készült cikket. Közben Molnár Dániel, a Magyar Rádió
riportere felhívott, hogy ő sem lelte az anyagot, s ezért az egész magyar
sportújságíró-társadalom nevében elnézést kért. — Kár volt, mert Monokli címmel
ott az írás a könyvben. — Most már tudom én is. — Azt is tudja, hogy mikor lesz
pontosan a Steve Robinson elleni, BS-beli Eb-címmérkőzése? — Még nem,
decemberben derül ki. De azt biztosan állíthatom, ha Európa-bajnok leszek, még
jövőre megmérkőzöm "Prince" Naseem Hameddel, a pehelysúly "Hercegével". — Mikor?
— Valamikor 2000 végén, ha a menedzserek is úgy gondolják és intézik. — Addig
hogyan alakul a programja? — Jövő héten Hamburgba utazom Dariusz Michalczewski
világbajnoki címvédő mérkőzésére. Ezen a gálán bokszol például a kisebbik
Klicsko, Vlagyimir is, méghozzá a magyar Erős Lajossal. — Mekkora esélyt ad
egykori amatőr válogatottbeli társának, az 1991-es athéni Eb — ahol ön nyert
légsúlyban — 81 kilós ezüstérmesének Klicsko ellen? — Őszintén? Nem sokat ... —
Az ünnepekre hazatér? — Természetesen, de aztán irány újra Hamburg, hiszen
január 30-án bokszolni szeretnék, majd jönne a neheze: Robinson, Hamed. Ezek már
pénzt is hoznának a házhoz, nem csak nekem, hanem az Universumnak is. Az MLSZ új
működési struktúrájának kialakítása jó úton halad, az új alapszabály
tervezetének legutolsó változata december 2-án kerül az elnökség elé, majd
január végén a közgyűlés mondja ki a végső szót — jelentette ki Bozóky Imre, a
labdarúgó-szövetség elnöke az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának
tegnapi ülésén. Bozóky beszélt arról is, hogy a szövetség kifizetetlen
számlatartozása 200-300 millió forint. Hozzátette: ennél a jelenlegi helyzet
szerint nagyobb az adóssága az MLSZ-nek, hiszen tb- és áfa-tartozásai is vannak.
Ezeket vitatják, így elképzelhető, hogy nem kell mindent kifizetni. Elmondta:
jelenleg 10-12 perben érintett a szövetség, ezeket szeretnék minél hamarabb
lezárni. A bizottság a labdarúgás-fejlesztési programról meghallgatta Dénes
Ferencet, az ISM helyettes államtitkárát, aki többek között elmondta: a
minisztérium jövőre egyes előirányzott feladatok végrehajtását jelentős
összegekkel támogatja. A tagok támogatták azt a módosító javaslatot, mely a Mező
Ferenc Közalapítvány jövő évi ötmillió forintos központi támogatását
tízmillióval növelné. Robert Hübner, a németek egykori világbajnokjelöltje
1967-ben nyert először bajnokságot, és az 51 éves nagymester 32 év után
ünnepelhette második bajnoki címét. A nyelvtudományok doktora 1970 óta
nagymester, 1980-ban Adorján András és Portisch Lajos ellen is nyert
világbajnok-jelölti párosmérkőzést. 1981-ben Korcsnojjal szemben elkövetett
fatális elnézése után (egy lépésben sakk-sekk-bástya) nemcsak a játszmát, hanem
az egész mérkőzést is feladta. Fokozatosan tért vissza a sakkéletbe, a
válogatottban a szereplést mindig vállalta. A tavalyi német bajnokságon 6 pontot
ért el, idén Altenkirchenben repülőrajtot vett, hármas nyerősorozattal indult,
és a svájci rendszerű, 9 fordulós versenyen 7 ponttal magabiztosan győzött.
Meglepetésre a legmagasabb Élő-pontszámú Juszupov nem tudott beleszólni a
bajnoki címért folytatott versengésbe, 5,5 pontja szerény teljesítmény. A Német
Sakkszövetség kijelölte a Batumiban november 29-én kezdődő sakkcsapat
Európa-bajnokságra a válogatottat: Juszupov, Hübner, Dautov, Lutz, Gabriel
alkotja a csapatot. Az előzetes nevezési listákon sok nagy név hiányzik,
szerencsére nálunk mindenki ott van a fedélzeten! A Lékó Péter, Polgár Judit,
Almási Zoltán, Csernyin Alekszander négyes pontátlaga a legjobb! Az elisztai
sakkolimpián bronzérmet szerzett ukránok is a legerősebb összeállításukban
szerepelnek: Ivancsuk, Oniscsuk, Ponomarjov és Romanisin ül majd sakkasztalhoz.
Bomba csapattal jelentkeztek be az izraeliek, Gelfand, Szmirin, Avrukh, Pszahisz
a nevezettek. A bolgároknál a már hosszú ideje Spanyolországban élő Topalov a
"vezérevezős", az örmények Akopjan, Lputjan, Vaganjan, Aronyian négyessel
szállnak harcba éremért. A hírek beigazolódtak, az orosz "nagyágyúk" sorban
nemet mondtak a részvételre, az együttesben Filippov, Kobalija, Malakov, Galkin
nevével találkozunk. A címvédő angol csapatból hiányzik Adams és Sadler. Adams
nem "kockáztatja" egészségét egy keleti utazással, Sadler búcsút intett profi
pályafutásának. A hollandok összeállításában hiába keressük Timmant, nélküle a
Piket és Van Wely vezette csapat csak a tisztes helytállásban reménykedhet. A
szlovéneknél Beljavszkij az éltáblás, a cseheknél Movszeszian, a lengyeleknél
Kraszenkov, Svájc válogatottjában pedig Korcsnoj. A grúzok a rendező jogán két
női csapatot is indítanak, az "A" válogatottban Csiburdanidze, Khurtidze és
Arahamija szerepel, míg a "B" együttesben Joszeliani és Gurieli. Mádl Ildikó,
Lakos Nikolett és Grábics Mónika az Élő-pontszámaikat tekintve a nyolcadikok a
mezőnyben. A német bajnokságban a végeredmény szempontjából döntőnek bizonyult
az ötödik fordulóban játszott Hübner-Hickl-összecsapás. Az egy nappal korábbi
optimizmus ellenére tegnap a pálya használhatatlansága miatt mégis elmaradt a
Győr-MTK Magyar Kupa-mérkőzés, amit december 8-án vagy 15-én pótolhatnak az
érdekeltek. A sietségre azonban semmi ok, hiszen Magyarországon május 31. után
is lehet PNB-s labdarúgó-mérkőzéseket rendezni — tájékoztatta szerdán a távirati
irodát az UEFA sajtóosztálya. Csak azokban az országokban kell május végéig
befejezni a legmagasabb osztályban a bajnoki küzdelmeket, amelyek ott lesznek a
2000. június 10.-július 2. közötti belga-holland közös rendezésű
Európa-bajnokságon, illetve játszik a bajnokságban olyan labdarúgó, aki részt
vesz az Eb-n. Magyarországra egyik feltétel sem vonatkozik, tehát nálunk a
kontinensvetélkedő alatt is lehet rendezni bajnoki találkozókat. Csiki Károly,
az MLSZ szervezési osztályának vezetője kijelentette, nem tudott erről a
lehetőségről: — Csak szeptemberben jöttem vissza az MLSZ-be, s az elnökségtől
azt az információt kaptam, hogy május 31-ig be kell fejezni a bajnokságot —
mondta Csiki. — Az új helyzetről az MLSZ vezetőinek kell dönteniük. Tavasszal
négy fordulót is szerdára kellett tenni, szerintem ezek közül kerülhet át egy
vagy kettő a júniusi hétvégékre. Huszár István, az MLSZ nemzetközi osztályának
Svájcban tartózkodó vezetője megerősítette a hírt: — Az UEFA azt szeretné, ha az
Eb alatt szünetelnének a bajnoki küzdelmek, de kötelező jelleggel csak a
résztvevők számára lehet ezt előírni — jelentette ki. — Szakmailag jobb lenne,
ha minél több magyar edző a helyszínen látná a kontinensvetélkedőt. Az 1996-os
angliai Eb idején nálunk osztályozókat játszottak, és ez nem volt túl
szerencsés. Ezúttal az MLSZ ezt szerette volna elkerülni, amikor a bajnokság
május 31-i befejezését erőlteti. Bozóky Imre MLSZ-elnök szerint a januári
átigazolási időszak miatt fontos lenne az őszi idény meccseit idén megrendezni.
— Januártól a klubok megint szerződtethetnek játékosokat. Zavart okozna, hogy
tavasszal milyen összeállítású csapat játssza le az elhalasztott találkozóját —
mondta az elnök. Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára arról tájékoztatott, hogy a
válogatottat június első hetében meghívták Luxemburgba, egy nemzetközi tornára.
— Vannak gondok a tavaszi idény időpontjaival, mert nagyon sűrű a versenynaptár
— mondta. — Az Eb alatt nem lenne szerencsés bajnoki találkozókat rendezni, mert
mindenki szeretné látni a kontinensvetélkedőt. Június 7-én a Magyar Kupa
fináléjával ért volna véget az idény, de a luxemburgi torna miatt a kupadöntőt
is máskor kell lebonyolítani. Az őszi találkozókat még 1999-ben kellene
megrendezni. Fülöp Ferenc, az MTK klubigazgatója szerint a decemberi mérkőzések
erőltetése körülbelül 5-6 millió forint veszteséget jelent a kluboknak. — A
pályákon komoly károk keletkezhetnek, ráadásul a fagyott játéktér
sérülésveszélyes. Mindenkinek az a legjobb, ha jó időben, jó minőségű pályákon
zajlanak az összecsapások. Négy mérkőzéssel kedden megkezdődtek a labdarúgó
Bajnokok Ligája második körének csoportmérkőzései. Az A csoportban a Hertha
hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott a Barcelonával — e mérkőzésről, valamint
a Király Gáborral készült interjúról bővebben is olvashatnak —, míg a Sparta
Praha otthon 2-0-ra kikapott a Portótól. A B csoportban született a forduló
meglepetése: a Fiorentina otthonában 2-0-ra verte a címvédő Manchester Unitedet.
A másik találkozó hozta a játéknap legsimább győzelmét: Valencia-Girondens
Bordeaux 3-0. A C és a D csoport mérkőzéseire tegnap, első kiadásunk zárása után
került sor. Fennállása során először találkozott egymással Bajnokok
Ligája-mérkőzésen a Fiorentina és a Manchester United, ami különösen a címvédő
MU esetében volt kuriózum: a BL 7 éves története során némi túlzással Európa
valamennyi sztárcsapatával megmérkőzött már. Ugyanez a két gárda játékosaira már
nem tökéletesen igaz, hiszen a Fiorentinából Torricelli és Di Livio még a
Juventus színeiben, míg Heinrich dortmundiként korábban már harcba szállt a
"Vörös Ördögökkel". A keddi összecsapásnak mégsem ők voltak a főszereplői,
sokkal inkább két argentin, Batistuta és Balbo, illetve Keane és Berg. Hiába
birtokolta sokkal többet a labdát a MU (59 és 41 százalék), a Fiorentina két
óriási manchesteri egyéni hibából szerzett két góllal nyert. A 25. percben a MU
csapatkapitánya, Keane ahelyett, hogy a megszerzett labdával megindult volna
vagy indította volna társait, teljesen érthetetlenül haza akart passzolni, csak
éppen röviden. Batistuta csapott le a labdára, és ziccerben nem is hibázott. Az
52. percben aztán Berg vesztette el a labdát az oldalvonalnál, Batistuta ismét
lecsapott a lehetőségre, majd testvéri passza után ezúttal Balbo lőtt Bosnich
kapujába. A norvég védőnek nem ez az első fatális hibája, Keane sem az ilyen
megoldásairól híres, Sir Alex Ferguson, a vendégek menedzsere mégsem kutatott
bűnbakok után: " Mezőnyjátékban kifejezetten jók voltunk, ám hátrányból nem
mindig lehet fordítani. A Valencia ellen jobban kell koncentrálunk, s akkor nem
lehet semmi probléma. " A másik oldalon a nemrég még lemondását felkínált
Giovanni Trapattoni érthetően boldog volt: " A szezonban most játszottunk a
legjobban! Tudtuk, hogy kik a Manchester kulcsjátékosai, és sikerült is őket
kikapcsolni. Így már természetesen a továbbjutás a célunk! " Az első kör
meglepetéscsapata, a Sparta Praha kedden nem tudta átlépni saját árnyékát: a
Porto rutinos gárdához illően a hajrában szerzett két találattal nyert. A
negyedik mérkőzésen a roppant rapszodikus Valencia jobbik oldalát mutatta. A
spanyol csapat hazája bajnokságában megverte a Barcelonát, a Deportivót és a
Real Madridot, s mégis csak 14.! A BL-ben eddig remekel, kedden a Bordeaux-t
intézte el viszonylag könnyedén, s a bombagólt szerző Farinós talán a forduló
legszebb találatát érte el. Eredmények, Bajnokok Ligája, 2. kör, 1. forduló. A
csoport: Hertha (német) - Barcelona (spanyol) 1-1, góllövők: Michalke (33.),
illetve L. Enrique (14.); Sparta Praha (cseh) - Porto (portugál) 0-2, góllövők:
Drulovics (77.), Jardel (84.). B csoport: Fiorentina (olasz) - Manchester United
(angol) 2-0, góllövők: Batistuta (24.), Balbo (52.); Valencia (spanyol) -
Girondins Bordeaux (francia) 3-0, góllövők: Farinós (60.), Ilie (68.), Kily
Gonzales (90.). Köd, kemény talaj, heves küzdelem és Király(i) bravúrok
jellemezték a labdarúgó Bajnokok Ligája 2. körének A csoportjában lejátszott
szerda esti Hertha-Barcelona mérkőzést. Húsz méterre is alig lehetett ellátni a
sűrű köd miatt, amikor a 14. percben Luis Enrique közelről fejjel juttatta
vezetéshez a vendégeket, míg a 33. percben Michalke mutatós lövéssel
egyenlített. A mostoha körülmények közepette lejátszott találkozón a 2.
félidőben az eredmény már nem változott. A két edző közül Jürgen Röber (Hertha)
csapata küzdőszellemének és némileg a szerencsének tulajdonította a döntetlent,
míg Louis van Gaal (Barcelona) két büntetőt kért számon a játékvezetőn a
lefújást követően. Király Gábort tegnap egy berlini étteremben értük utol, ahol
két játékostársának, a Kjetil Rekdalnak, Ilja Aracsicsnak, valamint a második
számú kapusedzőnek, Mello di Martinónak a születésnapi összejövetelét tartották.
A Hertha magyar válogatott kapusa ködösítés nélkül beszélt a "Barca" elleni
meccsről: — A meccs folyamán gondolt arra, hogy a köd miatt igencsak jó lenne,
ha a játékvezető lefújná a mérkőzést? — Kétszer is. Először a Barcelona vezető
gólja után, másodszor pedig akkor, amikor kifutottunk a második félidőre és
nemhogy oszlott volna, még lejjebb is ereszkedett a köd a pályára. Eleinte még
elláttam a pálya végéig, később azonban már csak a félpályánál "vettem" át az
árnyakat. Olykor annyira koncentráltam, hogy könynyezett a szemem. — A cudar
körülmények dacára jól ment a védés, s különösen Figo szabadrúgásánál volt
szükség bravúrra. — Valóban a portugál csatár lövését volt a legnehezebb
hárítani, ám a második félidőben még több dolgom volt. Szerencsére megúsztuk
kapott gól nélkül. — Idehaza ismét büszkélkedhettünk a teljesítménye okán, de
például a Hertha-vezetők is hasonlóan vélekedtek? Hasonló tendencia rajzolódik
ki a 2000. évi központi költségvetés tárgyalásának az előkészítéséből is. —
Errefelé nem szokás a vállba veregetés, az elismerést az jelenti, ha a következő
meccsen is a kezdőcsapatban szerepel az ember. Persze azért Röber edző gratulált
a csapatnak, és jó eredménynek tartotta az egy pontot. — Ugyanakkor a
Bundesligában gyengélkedik az együttes, s a kiesőzóna közelébe sodródott. Ez
lenne az áldozat a sikeres BL-szereplésért? — Mi is így gondoljuk, s már a hét
végi wolfsburgi fellépéstől kezdve jobban koncentrálunk a bajnokságra, hiszen
már az is óriási teljesítmény, hogy idáig eljutottunk a Bajnokok Ligájában. Két
hét múlva Portóban például felszabadultan játszhatunk, mivel nekünk már nincs
veszítenivalónk. — Ilyen megerőltető sorozat után feltehetően várja már a
szezonzárást? — Nagyon. Két hete három nap szabadságot kaptunk, ezt
Szombathelyen töltöttük a feleségemmel, ezután pedig mintha kicseréltek volna,
úgy felfrissültem. Nem tagadom, ilyen őrült tempó után jólesik majd a pihenés
odahaza. Bár a németországi Hannoverben játszik a világ legjobb nyolc férfi
teniszezője, tegnap mégis egy magyar futballista körül forgott minden a 2000-es
világkiállításra készülő városban. A magyar futballkirály körül. Legalábbis így
emlegette mindenki Puskás Ferencet, aki a világkiállításra készülő magyar
pavilon úgynevezett bokrétaünnepségének volt a díszvendége, s aki még mindig a
legismertebb magyar Németországban. Az ünnepségen Puskás Ferenc kezdőrúgása
jelentette a szenzációt. Az aláírásával felértékelt futball-labdákat a német
rendezők magas rangú képviselői is értékes ajándékként dédelgették. Ám "Öcsi
bácsit" jobban érdekelte a játék. — Megszoktam már a protokolleseményeket, az
ember megtesz minden tőle telhetőt, ha a jó ügyet, a barátait segítheti. Nem
láttam a Hertha mérkőzését, de Király és Dárdai már majdnem olyan ismert
errefelé, mint én. Ismerem mindkét gyereket, szimpatikus fiúk, tehetséges
labdarúgók, s olyan neves ellenféllel szemben, mint a Barcelona, jól helytálltak
— mondta elismerő bólogatások közepette Puskás, aki tegnap hazautazott, hogy ma
Orbán Viktor miniszterelnöknél vizitáljon. A Szeged LC elnök-tulajdonosa,
Nagylaki Kálmán s a futballklubot működtető kft. ellen ügyészségi vizsgálat
indult. A feljelentés hónapokkal ezelőtt érkezett a szegedi ügyészségre. A
vizsgálatot a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság végzi, ez egyelőre nyomozati
szakaszban van. Lezárásának határideje: 2000. január 12. — Minden azért alakult
így, mert minőségi labdarúgást akartam Szegeden, — kezdte Nagylaki —, de be kell
látnom, itt nem üzlet a futball. A szezont mindenképpen befejezzük, s a hét
végén játékra alkalmas pályával várjuk a Siófokot. Aranyosabban nem is
zárulhatott volna az athéni súlyemelő-világbajnokság első fele: a negyedik
versenynapon, szerdán megszületett az első magyar érem, ráadásul mindjárt a
legszebbik fajtából! Az aranyműves Márkus Erzsébet volt, aki a női 69 kg-ban
szakításban orozta el az esélyesebbnek vélt ázsiaiak orra elől az elsőséget. A
szombathelyiek 30 éves versenyzője tudvalevőleg a legjobb szakítók közé
tartozik, nyert már vb-ezüstöt, tehát okkal-joggal várt a pódiumra lépés előtt
edzője, Antalovits Ferenc és ő maga is dobogós helyezést, de aranyra egyikőjük
sem gondolt. Hogyan is gondolhatott volna, amikor a mezőnyben ott volt — a
vb-érmesek soraiban — a fogásnem kínai világcsúcstartója, Sun Tian-Ni is. Aki
azonban ezúttal botlott: nem bírt el a rekordjánál 3,5 kg-mal gyengébb 107,5
kg-mal, Márkus Erzsi azonban igen! Az új magyar csúcsot érő koloncot is már
megingathatatlan technikai biztonsággal röpítette a feje fölé, a honi női
súlyemelés harmadik vb-aranyát produkálva ezzel a korábbi összetett világbajnok
Takács Erika, és a szintén szakításban világelső Dankó Ilona után. S még nem
volt vége: lökésben Márkus 125 kg-ig verekedte fel magát, ami csak 50 dkg-mal
maradt alatta országos rekordjának. Ez itt, Athénban a fogásnem 6. helyét
jelentette számára. Viszont az összetettben alkotott 232,5 kg-ja nem csupán a
régi csúcsánál jelentett 2,5 kilóval jobbat, de világbajnoki bronzot is ért
számára. — Kislányom, Krisztina is nagyon fog örülni a két érmemnek, sietek haza
hozzá Szombathelyre — mondta boldogan az eredményhirdetés után a versenyzőből
gyorsan édesanyává viszszalényegülő Márkus. — Hogyan tovább? A mostani
teljesítményem még inkább arra ösztönöz, hogy a jövő évi sydneyi olimpián, ahol
először szerepel hivatalosan a női súlyemelés, én is ott legyek. És ha továbbra
is jól megy, és jönnek az eredmények, miért name csinálnám néhány esztendeig
azt, amihez a legjobban értek. Márkus érmei nagyon kellettek az Athénban eddig
gyengébbik oldalát mutató magyar súlyemelésnek. Az ő sikere talán egy jóval
tetszetősebb második "félidőt" eredményez, s a még ezután fellépő honfitársakban
felkelti a numizmatikai kedvet. Bár most már néhány dobogó közeli helyezés is
megtenné, hiszen a magyar mérleget athéni aranyszerdájával gyakorlatilag
elronthatatlanná varázsolta a szombathelyi versenyzőnő. Szenzációsan kezdett
válogatottunk a női kosárlabda Európa-bajnoki középdöntő első találkozóján
Olaszország ellen. A pécsi mérkőzésen csapatunk 67-56-ra győzött. A 2001-es
franciaországi kontinenstalálkozóra kvalifikáló sorozatban különös jelentőséggel
bírhat a 11 pont különbségű győzelem. A magyarok az első játékrészben 66
százalékos dobóteljesítménnyel rukkoltak ki, Károlyi Andrea 16 pontot dobott, a
másik bedobó, Csák Magdi 12-t. A válogatottba visszatérő Nagy Dóra pedig a
védekezésben nyújtott kiválót. A magyar együttes 12-3-as, 19-7-es szériával
kezdett, a félidőben 38-23 volt — ide. A második félidőben feljött a főleg a két
euroligás csapat, a Schio és a Como sztárjaiból verbuvált olasz válogatott
(41-30), ám együttesünk próbálta tartani a félidőbeli különbséget (48-35).
Károlyi és Béres Tímea és begyűjtötte negyedik személyi hibáját, az FTC
bedobóját le is cserélte a találkozóra remek taktikát kidolgozó szövetségi
kapitány, Rátgéber László. Az olaszok feljavultak a védekezésben, sőt néhány 3
pontos kísérletük is célba ért. Ennek ellenére helyreállt a "rend", a 15 pontos
előny (53-38). Hiába dobott a vendégek sztárja, Ballabio triplát, szerzett
labdát a saját térfelén, lepattanót a mieink palánkja alatt, még ezt is
elviselte válogatottunk. Sőt még azt is, hogy a 33. percben Károlyi
kipontozódott. Három és fél perccel a vége előtt Magyarország 65-47-re vezetett!
Ám az olaszok összekapták magukat, másfél perc alatt 13 pontnyira csökkentették
hátrányukat (66-53). Ráadásul némi rövidzárlat állt be a mieink játékában, ennek
ellenére sikerült tíz pont feletti győzelmet aratni (67-56). Női együttesünk
szombaton Espoóban Finnország ellen lép pályára, szerdán Oroszország következik
Moszkvában. Férfi válogatottunk is sikeresen rajtolt az Eb-középdöntőben,
Ventspilsben: Lettország-Magyarország 68-72, Gulyás 27 pontot dobott. Az
ATP-világbajnokság második napjára Steffi Graf, akit éppen tegnap választottak
meg az évszázad legjobb német sportolónőjének, megérkezett Hannoverbe. Minden
idők legjobb teniszezőnője a földkerekség nyolc legmagasabban jegyzett férfi
játékosa közül is annak a kettőnek az összecsapására volt kíváncsi, akik
egyaránt korszakosat alkottak az elmúlt évtizedben. A világelső Andre Agassi a
játékosság, az attraktivitás, a kreativitás megtestesítője, míg az elmúlt hat
évben a világranglista élén végzett Pete Sampras az állandóságé, a
tökéletességé. A Vörös-csoport csúcstalálkozójára, mely döntőnek is beillett,
színültig megtelt az Expo2000 Halle, ráadásul tegnap a helyiek is érdekeltek
voltak a világranglista 6. helyére ugrott Nicolas Kiefer révén, ám a torna
történetének Becker és Stich után harmadik német résztvevője vereséggel nyitott
a Fehér-csoportban. Igaz, csak egy óra 45 perc árán adta meg magát a
világranglista 4. svéd Thomas Enqvistnek (6-4, 7-5). Azután jöhetett a hab a
tortán, a 27. Sampras-Agassi összecsapás, amely utóbbi sikerét ígérte, noha
kettejük mérlege 16-10 Sampras javára, s Pete győzött idei három találkozójukon
is, a wimbledoni döntőben, Los Angelesben és Cincinnatiban. Andre utoljára
tavaly nyáron, Montrealban tudta legyőzni — meg tegnap este. Az első négy
játékban Pete parádézott, aztán 2-2-nél elvesztette szervagémjét, majd 2-4-nél
még egyszer. Hajszálpontosan ugyanígy tett a második szettben is, így éppen egy
óra alatt 6-2, 6-2-re kikapott. Pontot érő ütésből (20), kettős hibából (5), s
ki nem kényszerített hibából (29) is többet csinált Agassinál, aki ez utóbbiból
mindössze hatot vétett. — Tudtam, hogy Pete szeret azzal nyomást gyakorolni az
ellenfélre, hogy erősen bekezd, de miután túléltem néhány breakpontot, elkaptam
a ritmust, s azon voltam, hogy minél jobban üssem vissza az adogatásait — mondta
Agassi. — Pete csak egy meccset játszott az elmúlt három hónapban, éreztem, hogy
gondjai támadnak 6-8 ütésváltás után, a hosszú labdamenetek végén rendre
hibázott. Igyekezett a szervájával megoldani a nehézségeit, de messze nem
adogatott úgy, mint mondjuk Wimbledonban. Ettől a győzelemtől magabiztos lettem.
Ő önbizalmat adott nekem ma, ahogy én adtam neki a wimbledoni döntőben. — Andre
hihetetlen jól ütötte vissza a szerváimat, alig hibázott, így amikor előnyhöz
jutott, lehetetlen volt megtörni a lendületét — így beszélt a csalódott Sampras.
— A kettős hibákba is belehajszolt, mert éreztem, nem elég erősek a szerváim,
hiszen az első adogatásaimat is remekül ütötte vissza. Ma tisztán "túljátszott"
engem. Aminek a 12 ezer néző között ülő Boris Becker, Szergej Bubka és Andre
kedvese, Steffi Graf örült a legjobban. Már megérte Hannoverbe jönnie. A
Csongrád Megyei Bíróságon, Szegeden szerdán kezdődött meg Csapó József
büntetőpere: a 29 éves vállalkozó ellen aljas indokból elkövetett emberölés és
más bűncselekmények, valamint Farkas Helga személyi szabadságának aljas célból
elkövetett megsértése, apjának, Farkas Imrének súlyos fenyegetéssel elkövetett
megzsarolása a vád. A tárgyaláson elhangzott, hogy Csapó Józsefet barátja és
bűntársa, Juhász Benedek meggyilkolásáért, valamint a korábban együtt elkövetett
bűncselekmények miatt a megyei bíróság nem jogerősen 18 év fegyházbüntetésre
ítélte tavaly decemberben. A vádlott és védője fellebbezett. A Legfelsőbb
Bíróság a nyáron felderítési és indoklási hiányosságok miatt hatályon kívül
helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatására, újabb tanúk meghallgatására
utasította a megyei bíróságot. Időközben a Csongrád Megyei Főügyészség vádat
emelt Csapó József ellen Farkas Helga személyi szabadságának megsértése és
apjának megzsarolása miatt. A két ügyet összevontan tárgyalja a bíróság. A
vádirat szerint Csapó József és Juhász Benedek a 90-es évek elején több
bűncselekményt követett el együtt. Juhász Benedek 1995-ben részt vett egy
kecskeméti emberrablásban, amiért menekült a rendőrség elől. Régi barátja, Csapó
József bújtatta. Utóbb Csapó — attól való félelmében, hogy társa elárulja,
együtt rabolták el még 1991-ben a szegedi diáklányt — öt lövéssel megölte Juhász
Benedeket. A holttestet Szentes mellett egy csatornába rejtette, ahonnan a tetem
csak a következő évben került elő. Farkas Helgával kapcsolatosan a vádirat azt
tartalmazza, hogy a két fiatalember lakóhelyükön, Orosházán megismerkedett a
jómódú családban élő 17 éves lánnyal. Elhatározták, elrabolják és váltságdíjat
kérnek szabadon bocsátásáért. A lányt — amint Szegedre indult kocsijával —
Orosháza külterületén megállították, s elcsalták a Csapó József által bérelt
garázsba. Ott összekötözték, majd a szerelőaknában magára hagyták. Farkas Helga
azóta nem került elő. A két férfi még aznap éjjel felhívta a lány szüleit, s 50
ezer márka váltságdíjat kértek. Két napig még telefonálgattak, magnószalagról
bejátszották a telefonba Helga kérését, hogy fizessen az apja. A követelt
összeget időközben 500 ezer márkára emelték, de a megbeszélt találkozókra nem
mentek el, azután már nem is jelentkeztek. Csapó József az első tárgyalási napon
közölte, hogy nem kíván vallomást tenni, s nem érzi magát bűnösnek. A tervek
szerint december 16-án sor kerülhet az elsőfokú ítélethirdetésre. Rózsa Sándor,
alkalmatlanság miatt felmentett bíró hivatalába való visszahelyezéséről döntött
a Legfelsőbb Bíróság szerdán egy olyan felülvizsgálati eljárásban, amelynek
alperese a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
(OIT) és Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Dr. Rózsa Sándort 1995
decemberében mentették fel bírói tisztségéből alkalmatlanság miatt. A Bajai
Városi Bíróság bírájával szemben még két évvel korábban indult vizsgálat, ennek
eredményeként jutottak arra a megállapításra, hogy dr. Rózsa Sándor a
tárgyaláson tanúsított magatartása alapján és különböző beadványainak nyelvezete
és logikája miatt alkalmatlan bírónak. A vizsgálat után a munkáltató megyei
bíróság elnöke lemondásra szólította fel az érintettet, ami nem járt
eredménnyel. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke ezek után az Országos
Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordult és kérte a bíró felmentésének
indítványozását. Göncz Árpád az előterjesztés alapján aláírta a felmentést.
Rózsa Sándor azonban nem fogadta el a döntést. Munkaügyi Bírósághoz fordult,
visszahelyezését és annak kimondását kérve, hogy jogellenesen mentették őt fel.
A bíróságot új eljárás lefolytatására szólították fel. Hiába az új eljárás, dr.
Rózsa Sándort megint alkalmatlannak, felmentését viszont jogszerűnek találták. A
fordulat az érintett újabb fellebbezése után következett. A Fejér Megyei Bíróság
jogerős ítéletében ugyanis a felmentett bírónak adott igazat. Kötelezte a
munkáltatót az eredeti állapot helyreállítására — bírói tisztségébe való
visszahelyezésére — harminc napon belül, valamint 6,1 millió forint
megfizetésére, elmaradt járandóság címén. Mint az ítélet indoklásából kiderül,
Rózsa nem vétett nagyobb hibákat, mint bírótársai, döntésképtelenségét pedig nem
támasztotta alá a pszichológus szakértői vélemény. Az ügy végére tegnap került
pont a Legfelsőbb Bíróságon. A felülvizsgálati eljárásban született döntés a
jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A köztársasági elnök felmentő
határozatát pedig hatályon kívül helyezte. Az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács (OIT) hivatala másfél éve működik, ez idő alatt még nem fordult elő a
Bács-Kiskun megyeihez hasonló eset. Nem jellemző, hogy a bírónak a bírósággal
jogvitája lenne — tudtuk meg Baranyó Györgytől, az OIT hivatalának
sajtófőnökétől, aki szerint egy-két esetben fordult elő, hogy fegyelmi vétség
vagy törvénysértés miatt kellett volna kimondani az adott bíró alkalmatlanságát.
Az érintettek általában még a határozat meghozatala előtt lemondtak bírói
tisztségükről. De az is előfordult, hogy valaki hosszan tartó, súlyos betegsége
miatt kérte felmentését beosztásából. Megdöbbentő látvány tárult a Samsung
dolgozói elé, amikor a jászfényszarui gyárban felnyitottak egy Dél-Koreából
érkezett konténert. Abban ugyanis nem a fuvarokmányban szereplő, tízmillió
forintot érő 264 darab színes televíziót találták, hanem három köbméter homokot
(értéke körülbelül hatezer forint). A vizsgálat során eddig mindössze annyi
derült ki, hogy Ázsiából Budapestre, a csepeli szabadkikötőbe valószínűleg még
eredeti tartalommal érkezett a konténer. A hajóról történt kirakodás után lopták
el a tévéket, a homokot pedig azért töltötték a helyükre, hogy a súlyhiány name
tűnjön fel. A feltört plombát hamisítottal pótolták, amikor ismét lezárták az
ajtót. Egy Amszterdamba készülő pap reverendája alatt 11 kilogramm kokaint
talált a Sao Pauló-i repülőtéren a hatóság. Jorge Faliba atya a rendőrségen
bevallotta, hogy ez már az ötödik nemzetközi csempészútja lett volna, ám jó
ügyet szolgál. A pap egy pénzszűkétől szenvedő egyházi óvodát akart megmenteni a
bezárástól. Mint mondta, utanként 30 ezer dollárt kapott, amit azután azonnal
Sao Paulo egyik legszegényebb peremvárosi óvodájának adott. Három,
kábítószer-árusítással alaposan gyanúsítható huszonéves fiatalt vett őrizetbe
kedden éjjel a rendőrség a fővárosban, a XVIII. kerületben. Az őrizetbe vett
árusoktól vásárolt a múlt héten az a két fiatal, akik közül az egyik —
feltehetőleg a kábítószer miatt — életét vesztette, a másikat pedig súlyos
állapotban szállították kórházba. A három huszonéves — a gyanú szerint — több
mint egy éve árusított már heroint és marihuánát a fővárosi Havanna lakótelepen.
A rendőrök 8-10 pakett marihuánát találtak a feltételezett dílereknél, amikor
elfogták őket. Lángba borult tegnap délelőtt a márianosztrai fegyház kápolnája.
A kis épületet, amely a belső udvaron áll, rabruharaktárként használják, s hogy
a lángok miért lobbantak fel, egyelőre nem tudni, a tűz vizsgálói rövidzárlatra
gyanakodnak. A hatalmas füst a tetőszerkezetből fél tíz tájban kezdett
gomolyogni, a büntetés-végrehajtási intézet dolgozói és önkéntes tűzoltói
megkezdték a lángok elfojtását. Az esethez riasztották a váci, a balassagyarmati
és a gödöllői tűzoltókat is, a rossz útviszonyok miatt azonban csak a váciak
jutottak el a helyszínre, ám akkorra már a helyiek eloltották a tüzet. Személyi
sérülés nem történt, a keletkezés okait, körülményeit a rendőrség mellett a
büntetés-végrehajtás szakemberei is vizsgálják. Elemzők úgy vélik, a területi
megosztást szorgalmazó javaslat olyan aduvá válhat a nemzetközi közösség
képviselőinek a kezében, amely alkalmas lehet az albánok féken tartására: ha
Thaciék nem hajlandóak engedményekre, akkor a nagyhatalmak végül igent
mondhatnak a kantonizáció megvalósítására. Egyre feszültebbé válik a helyzet
Észak-Kaukázus eddig legbékésebbnek tartott köztársaságában, Karacsáj- és
Cserkeszföldön. Miután a helyi bíróság hosszas huzavona után elismerte a félig
karacsáj származású Vlagyimir Szemjonov győzelmét a májusban megtartott
elnökválasztáson, a kisebbségben lévő cserkeszek elszakadással fenyegetőznek. Be
sem fejeződtek a harcok Dagesztánban a szélsőséges iszlám szeparatisták és az
orosz kormánycsapatok között, Moszkvának máris újabb feszültséggóccal kell
szembenéznie Észak-Kaukázusban. Hétfői lapzártánkkor még tartott a
Karacsáj-Cserkesz Köztársaság fővárosában, Cserkesszkben az a tömegmegmozdulás,
amelynek résztvevői a május 16-án elnökké választott, apai ágon karacsáj
származású Vlagyimir Szemjonov hivatalba lépését szeretnék megakadályozni. A 60
éves nyugalmazott hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők szárazföldi
csapatainak egykori főparancsnoka a helyi legfelsőbb bíróság múlt heti döntése
szerint több mint három hónapi huzavona után végre elfoglalhatná az elnöki
posztot. Az ominózus pénteki bírósági ítélet kihirdetését követően Szemjonovot
testőrei kénytelenek voltak bemenekíteni a helyi adóhatóság épületébe a
felháborodott tömeg elől. Ellenfelei, a májusban vereséget szenvedett cserkesz
elnökjelölt, Sztanyiszlav Gyerev hívei a választás eredményének megsemmisítését
követelik, s ezért hétfőn elfoglalták a helyi választási bizottság épületét,
jóllehet a Borisz Jelcin elnök által a köztársaság élére ideiglenesen kinevezett
Valentyin Vlaszov előzetesen minden gyülekezést betiltott. A helyi belügyi erők
parancsnoka ugyanakkor közölte, hogy erőszakkal nem oszlatja fel a tüntetést.
Gyerevék arra hivatkoznak, hogy az elnökválasztás május 16-ai második
fordulójában tömeges szabálytalanságok történtek, így például a zömmel
karacsájok és oroszok lakta választási körzetekben több tízezren előre leadták a
voksukat (többnyire azzal az ürüggyel, hogy a szavazás napján a hegyekben
legeltetik a juhokat). A visszaéléseket látván Gyerev stábja a voksolás
bojkottálására szólított fel, ezért számos cserkesz településen és néhány
oroszok lakta vidéken ki sem nyitották a szavazóhelyiségeket. Csakhogy a
részvételi arány mégis meghaladta az 50 százalékot, s Szemjonov a szavazatok 75
százalékával utasította maga mögé Gyerevet. Már a voksok összeszámlálásakor
nézeteltérés támadt a köztársasági választási bizottságban, ezért a testület nem
tudta kihirdetni az eredményt, mire a helyi legfelsőbb bíróság érvényesnek
ítélte a választást. Ezt Gyerev megfellebbezte, s szövetségi szintre, a moszkvai
legfelsőbb bíróság elé került az ügy, miközben a Kreml amolyan ideiglenes
ügyvivőként Vlaszovot nevezte ki a köztársaság élére. Július 23-án a moszkvai
bírák salamoni döntést hoztak: visszautalták a kérdést a karacsáj-cserkesz
legfelsőbb bíróság elé, s az a múlt pénteken ismételten megerősítette Szemjonov
győzelmét. Noha Gyerev ügyvédje még aznap beadta a fellebbezést, annak nincs
halasztó hatálya. A 14,1 ezer négyzetkilométer területű, 434 ezer lakosú
észak-kaukázusi köztársaságban a jelek szerint teljes patthelyzet alakult ki, az
etnikai szembenállás a kormány működését is megbénította. A két "államalkotó"
nemzetiség között ugyanis annyira kiéleződtek az ellentétek, hogy feltehetően a
választások megismétlése sem jelentene kiutat. A legutóbbi népszámlálás adatai
szerint a lakosság 43 százaléka orosz, 33 százaléka karacsáj, és csak alig 10
százaléka cserkesz, igaz, az utóbbiakkal rokon abazinok aránya elég magas (7
százalék). Gyerev hívei most azzal fenyegetőznek, hogy ha Szemjonovot mégis
beiktatják, kiválnak a köztársaságból és helyreállítják az 1927 és 1957 között
fennállt cserkesz területi autonómiát. Az észak-kaukázusi köztársaság egyik
leggazdagabb vállalkozójának tartott Gyerev 1997 tavaszán tűnt fel a
nagypolitikában, amikor megnyerte a fővárosi polgármester-választást. Szemjonov
és Gyerev küzdelme etnikai szembenállássá fajult, az elnökválasztást erőszak és
megfélemlítés, jó néhány merénylet kísérte, holott a térség szakértői szerint a
türk népekhez tartozó karacsájok és az adige-abház csoporthoz sorolt cserkeszek
korábban soha nem viszálykodtak egymással. Igaz, az utóbbi időben a karacsájok
egyre elégedetlenebbül nézték, hogy a legzsírosabb posztokat főként cserkeszek
töltik be, s állítólag a kilencvenes évek privatizációjának is ők voltak a
legfőbb haszonélvezői. Ha nem sikerül kordában tartani az indulatokat, s netán
megszólalnak a fegyverek, a karacsájok és a cserkeszek vitájába előbb-utóbb
beavatkoznak a szomszédos rokon népek, ami a régió mozaikszerű etnikai
összetétele miatt a konfrontáció kiterjedésével fenyeget. A Karacsáj- és
Cserkeszfölddel határos Kabard-Balkár Köztársaságban például a kabardok a
cserkeszek, a balkárok a karacsájok mellett vannak, az Adige Köztársaság
parlamentje már korábban támogatásáról biztosította Gyerevet, Ruszlan Ausev
ingus elnök Szemjonov mellett lépett fel, míg Dagesztán két legnépesebb
etnikuma, a kumikok és az avarok közül az előbbiek — türkök lévén — a
karacsájoknak, az utóbbiak a cserkeszeknek szurkolnak. Könnyen megjósolható az
is, hogy az esetleges zavargásokat kihasználnák a csecsen gerillavezérek, akik a
karacsájokkal szimpatizálnak ugyan, de kötődnek a Grúziától elszakadni igyekvő
abházokhoz is, akik viszont rokonai a cserkeszeknek. Még nem látszik, hogy
sikerrel jár -e a dél-koreai gazdaság egyik jelképeként emlegetett
Daewoo-csoport átszervezése, ám szöuli megfigyelők máris azt latolgatják, melyik
cég lehet a politikai és gazdasági életet uraló nagyvállalatok ellen
meghirdetett államfői kampány következő áldozata. A mamutcégek átszervezéséhez
ugyanakkor elengedhetetlen, hogy folytatódjék az utóbbi hónapok gazdasági
fellendülése. Közös vacsorára invitálta a múlt héten a dél-koreai államfő az
ország öt legnagyobb vállalatbirodalmának — szöuli szóhasználattal chaeboljának
— a vezérét, ahol a válogatott finomságok mellett felszolgálták a feketelevest
is. Kim De Dzsung azzal vette el a cégvezérek étvágyát, hogy bejelentette: a
jövőben megtisztítja a chaebolokat a családi irányítástól, s megnehezíti a
vállalatbirodalmak örökölhetőségét. Jóllehet hasonló terveket már korábban is
hangoztatott, az elnök szavainak ezúttal az adott nyomatékot, hogy két héttel
korábban kormánya nem volt hajlandó mentőövet dobni a második legnagyobb hazai
chaebolnak, az eladósodott Daewoonak, amelynek a feldarabolása már meg is
kezdődött (HVG, 1999. augusztus 28.). A Daewoo bukása szakértők szerint új
korszakot jelez, s arra utal, hogy Kim elnök hozzálátott két évvel ezelőtti
választási kampánya ígéreteinek végrehajtásához, azaz az ország politikai és
gazdasági életét behálózó mamutcégek hatalmának a megnyirbálásához, a nyugati
típusú gazdasági rendszer kialakításához. Igyekezetét segítheti, hogy ezzel egy
időben Dél-Korea kilábalni látszik az ország történetének legsúlyosabb gazdasági
válságából, az 1997. végi pénzügyi krachból. A makrogazdasági adatok többsége
hónapok óta kedvező, nemrég hozták nyilvánosságra Szöulban, hogy a hazai
össztermék (GDP) a második negyedévben 9,8 százalékkal nőtt, szemben az egy
évvel korábbi hasonló időszak 7,2 százalékos visszaesésével. Ennek alapján
közgazdászok az egész évre legalább 7 százalékos növekedést jósolnak, miután
tavaly 5,8 százalékos recessziót mértek. Az ipari termelés 22,6 százalékkal
nőtt, a nagy- és kiskereskedelmi eladások értéke 10,8 százalékkal haladja meg az
előző évi eredményt, a gyárak kihasználtsága a tavalyi második negyedéves 71,3
százalékról 76,8-ra javult. A napokban nyilvánosságra hozott júliusi adatok
pedig számos területen még ennél is jobbnak bizonyulnak, az ipar legtöbb ága
elérte az 1997 előtti szintet. A termelés fellendülésének hátterében elemzők
szerint a kereslet élénkülése áll, a cégek többsége hozzálátott tavaly kiürült
készleteinek a feltöltéséhez. A konszolidálódásra utal az is, hogy évek óta
először enyhült a munkanélküliség, az első negyedévben mért 7,8 százalékkal
szemben április és június között csak 6,6 százalék volt. Igaz, az egykor teljes
foglalkoztatottságot hirdető Dél-Koreában még ez is igen magas aránynak számít.
A fellendülés — mutatnak rá külföldi elemzők — egyelőre nagyon törékeny, s
bármelyik chaebol válsága megakaszthatja. A dél-koreai GDP 5, az export 10
százalékát adó Daewoo például az utóbbi években közel 50 milliárd dolláros
adóssághegyet halmozott fel, s az év elejére kiderült, hogy képtelen a
törlesztésre. A beláthatatlan következményekkel járó csőd helyett a kormány
nyomására a többségében állami kézben lévő hazai hitelező bankok a konglomerátum
feldarabolására kötöttek megállapodást augusztus elején a Daewooval. Vajon a
Daewoo térdre kényszerítése önmagában sikernek tekinthető -e? — tette fel a
kérdést a napokban a térség befolyásos gazdasági hetilapja, a Far Eastern
Economic Review. Az elemzés szerint korántsem. A Daewoo-átalakítás ugyanis a
többfordulós tárgyalások alatt a vártnál és a szükségesnél jóval kevésbé
fájdalmasra sikeredett, ugyanakkor a jelenleg is elnöklő cégalapító, Kim Vu
Csong nagy mestere a politikai és gazdasági útvesztőkből való kilábalásnak.
Ennek újabb jele, hogy az elnöki tanácsadókkal szemben máris el tudta érni, name
váltsák le a megmaradó cég éléről, hanem az ő vezényletével hajtsák végre a
talpra állást. Az is veszélyt hordoz magában a szakértők szerint, hogy a
leányvállalatok eladása a Daewoo feladata. Könnyen lehet ugyanis, hogy a cég úgy
fog taktikázni, még véletlenül se találjon rájuk vevőt. Sok elemző attól tart,
hogy a Daewoo-átalakítás esetleges kudarca láncreakciót vált ki, s több vele
kapcsolatban álló nagyvállalat, illetve pénzintézet húzza le a rolót. Ez pedig
könnyen megrendítheti a válságból éppen kilábaló gazdaságot, ahogy történt
1997-ben, amikor a közepes chaebolnak számító Kia vált fizetésképtelenné,
nyomában cégek egész sora kényszerült térdre, s végül Dél-Koreát az a
megaláztatás érte, hogy el kellett fogadnia az IMF által közvetített 58 milliárd
dolláros hitelcsomagot. Ha a Daewoonál esetleg felemás eredmény születik, akkor
megkérdőjeleződik az államfő chaebolellenes kampányának a határozottsága. Eddig
ugyanis csak néhány törvény és rendelet született — mint például a külföldi
befektetések szabadabbá tétele —, s késik olyan alapvető és a chaebolok
működésén túlmutató intézkedések meghozatala, mint az adórendszer reformja vagy
a bankszektor gyökeres átalakítása. A legnagyobb cégek mindenesetre igyekeznek
elébe menni az elnök szándékainak. A harmadik számú chaebol, a Samsung a
napokban gyorsan megegyezett hitelezői egy részével a szintén tetemes
adóssághegy átütemezéséről, néhány hónappal korábban pedig megvált pénznyelő
autógyártási részlegétől. Az első számú óriáscég, a Hyundai pedig szélsebesen
kidolgozott egy saját átszervezési tervet, melynek során jelenlegi 79
leányvállalatából 2003 végére csak 26 marad. A birodalmat öt nagy egységre
bontják fel — mindegyik élére az alapító egy-egy fiúgyermeke kerül. Ez utóbbi
terv ugyan ütközik az államfő örökösödésellenes terveivel, de egyelőre nem érték
támadások. Bár sokan emlegetik következő áldozatként a Hyundait, elemzők
rámutatnak, hogy helyzete több szempontból sem hasonlítható a Daewooéhoz. A
Hyundai a legtöbb tevékenységi területén piacvezető, gazdálkodása nyereséges,
adósságainak nagy része pedig nem rövid lejáratú. Ráadásul — vélik az elemzők —
a koreai gazdaság az idén már biztos nem bír megemészteni még egy chaebolcsődöt,
így az államfő aligha kockáztatja meg a Hyundai megszorongatását. A gazdasági
eredményekhez ugyanakkor politikai eltökéltségnek is társulni kell, s a
bizonytalankodás, valamint a Daewoo-megállapodásban rejlő kiskapuk egyelőre nem
ebbe az irányba mutatnak. Mint ahogy az sem, hogy az egyik szöuli bíróság a
napokban felmentette Kang Kjung Szik korábbi pénzügyminisztert és Kim In Ho
egykori elnöki tanácsadót. Őket azzal vádolták, hogy — rossz döntéseikkel és a
helyzet súlyosságának elkendőzésével — felelősek voltak a gazdasági válság
kirobbanásáért, s ezért eredetileg négy-, illetve hároméves börtönbüntetés
kiszabását kérték rájuk. Végül "mindössze" annyiban találták bűnösnek őket, hogy
hivatali hatalmukkal visszaélve nyomást gyakoroltak több bankra, nyújtsanak
hiteleket az egyik gyengélkedő kisebb chaebolnak. Így a vád által kért
börtönbüntetés helyett megúszták azzal, hogy egy éven át nem gyakorolhatják
állampolgári jogaikat. A vártnál jóval gyorsabban lábal ki a délkelet-ázsiai
térség az 1997-es pénzügyi válságból, amit mi sem jelez jobban, mint a régió
tőzsdéinek szárnyalása. A szingapúri, a maláj, a thai és a Fülöp-szigeteki
börzék együttes kapitalizációja tavaly szeptember és az idén május között 214
milliárd dollárral nőtt. Külön biztató, hogy a részvények nemcsak a hazai, hanem
a külföldi befektetők számára is újra vonzóak. Többnyire kedvezőek a
makrogazdasági mutatók is. A válságban leginkább érintett Dél-Korea, Szingapúr,
Thaiföld, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Indonézia — amelyek 1997-ben meredeken
csökkenő GDP-t mutattak — az idén egytől egyig legalább 2,5-3 százalékos (egyes
esetekben ennél is magasabb) növekedésben bíznak. Az elsősorban a régión belül
kereskedő országok többségében szűkült a kereskedelmi mérleg deficitje is, s az
export és az import egyaránt fellendült. Ha nem is szűnt meg, de látványosan
apadt a költségvetési hiány is. A szakértők egyetértenek abban, hogy a háttérben
a legfontosabb külföldi piacok gazdasági fellendülése — különösen az USA tartós
szárnyalása, valamint az EU növekedése — áll. A belső tényezők között első
helyen említik a fogyasztás felívelését: a háztartások és a vállalatok egyaránt
hozzáláttak beruházásaik fokozásához. Indonéziában például az autóeladások már
közelítik az 1997 előtti szintet, Dél-Koreában újból megugrott a személyi
számítógépek iránti igény, Thaiföldön az idei első fél évben 80 százalékkal több
import-szeszesital fogyott, mint egy évvel korábban. A fellendülés azonban —
mutatott rá a minap a londoni The Economist elemzése — még igencsak erőtlen, s
az éppen hogy megkezdett gazdasági reformok folytatása nélkül hamar megakadhat.
A tanulmány nem kis veszélyt lát: a pillanatnyi kedvező állapot arra
sarkallhatja a térségbeli kormányokat, hogy — a társadalmi feszültségek
kialakulását megelőzendő vagy szavazóik rokonszenvének elnyerése érdekében —
visszalépjenek a fájdalmas következményekkel járó, de elengedhetetlen további
reformintézkedésektől. Közöttük is első helyen említik a szakértők a politikai
nyomásra évtizedeken át puha hiteleket nyújtó bankszektor átalakítását. E téren
azonban eddig kevés történt, ugyan több országban is meghirdették — az
átláthatóság megteremtése szempontjából is fontos — külföldi pénzintézetek
beengedését, de egyelőre alig akad erre példa. Jellemzőbb a bizonytalankodás és
a huzavona, mint például Dél-Koreában, ahol hónapok óta képtelenek tető alá
hozni a Korea First Bank és a Seoul Bank már többször is bejelentett, de
mindeddig elhalasztott eladását. A várakozások ellenére szenzáció nélkül zárult
a Gazprom rendkívüli közgyűlése: nem távozott tisztéről a céget irányító
Vjahirev, a néhány héten belül másodszor újjáválasztott igazgatótanács élére
pedig ismét a cég alapító atyját, Viktor Csernomirgyin exkormányfőt
választották. Megy vagy nem megy Vjahirev? Ezt találgatta heteken át a moszkvai
sajtó azóta, hogy kiderült: a június 30-án megtartott évi rendes közgyűlés után
újra össze kell hívni a Gazprom részvényeseit. A Szergej Sztyepasin vezette
kormány ugyanis bejelentette azt a szándékát, hogy négy helyett öt képviselőt
delegál a Gazprom 11 fős igazgatótanácsába, amelynek élére egyébként a júniusi
közgyűlés után Viktor Csernomirgyin exkormányfő, a cég alapítója s az azt
operatívan irányító igazgatóság jelenlegi elnöke, Rem Vjahirev elődje került.
Korábban Nyikolaj Akszjonyenko első miniszterelnök-helyettes és Viktor
Kaljuzsnij energetikai miniszter már tettek olyan értelmű nyilatkozatokat, hogy
végre az állam ellenőrzése alá kellene vonni a Gazpromot, s sokan már kezdték
temetni Vjahirevet, aki immár nyolcadik éve teljhatalmú úrként irányítja a világ
földgáztermelésének 23 százalékát adó gigantikus vállalatot. A megfigyelők zöme
az igazgatótanácsban való állami részvétel növelését csak ürügynek vélte arra,
hogy a rendkívüli közgyűlést kihasználva távozásra kényszerítsék Vjahirevet,
akire a Kreml az utóbbi időben nem kis politikai nyomást gyakorolt, hogy rávegye
az önkéntes lemondásra. (Egyes lapértesülések szerint a titkosszolgálatok
utasítást kaptak arra, hogy gyűjtsenek terhelő adatokat Vjahirevre és fiára, a
Gazprom külkereskedelmi vállalatát, a Gazekszportot igazgató Jurij Vjahirevre
nézve.) Jelcin környezete régóta szeretne megszabadulni Vjahirevtől, akinek
túlságos önállósága és a Jurij Luzskov moszkvai polgármesterhez fűződő jó
viszonya a választások közeledtével egyre kétségesebbé teszi, hogy vajon a
kormányzat a kampány során bele tud -e nyúlni a Gazprom kasszájába. Csakhogy az
igazgatóság elnökét kizárólag az igazgatótanács többségi szavazatával lehet
elmozdítani posztjáról, viszont az államnak — amely már csak 38,37 százalékos
részvénypakettel rendelkezik a Gazpromban — az augusztus 26-án megtartott
rendkívüli közgyűlés után is csak öt képviselője van a testületben. Az, hogy a
Gazprom többi tulajdonosa elébe ment a kormány kívánságának, voltaképpen a
Vjahirev-féle menedzsment együttműködési készségét jelezte. Már csak azért is,
mert mint Farit Gazizullin privatizációs miniszter, a gáztársaság
igazgatótanácsi tagja a minap megerősítette, a kormány az idén egy újabb, 3,37
százalékos Gazprom-részvénypakettet is értékesíteni akar, azaz hamarosan tovább
apad az állam részesedése. Utoljára tavaly ősszel hirdettek pályázatot a Gazprom
részvényeinek 2,5 százalékára, s azt a német Ruhrgas 660 millió dolláros
ajánlatával nyerte meg, amely akkor további másfél százalékos részvénycsomag
megvételére is opciót kapott. Ez május végén meg is történt, s a Ruhrgas mintegy
félmilliárd márkát fizetett azért, hogy üzletrészét a Gazprom esetében már
meghatározónak számító 4 százalékra emelhesse (a 23,64 milliárd részvény
körülbelül 30 százaléka természetes, 27 százaléka jogi személyek kezében van
szétaprózva, míg a külföldiek tulajdoni aránya alig 5 százalék). Az orosz
mamutcég tavaly 553,7 milliárd köbméter földgázt és 9,45 millió tonna
gázkondenzátumot termelt ki, ami az 1997-eshez képest mintegy 4 százalékos
növekedést takar. A Gazprom nettó árbevétele a társaság éves beszámolója szerint
meghaladta a 171 milliárd rubelt, ami az 1998-as orosz hazai össztermék (GDP)
6,3 százalékának, a szövetségi költségvetési kiadások több mint 34 százalékának
felelt meg. A Gazprom üzemi eredménye 61,5 milliárd rubel volt, ám a rubel
leértékelődéséből fakadóan konvertibilis valutákban jelentős kötelezettségekkel
rendelkező cég pénzügyi vesztesége az adózás után elérte a 42,5 milliárd rubelt.
A PriceWaterhouse-Coopers által a nemzetközi könyvviteli szabályok szerint
elvégzett átvilágítás egyébként ennél jóval nagyobb, 147,2 milliárd rubeles
veszteséget mutatott ki, s ebben a nyugati auditorok 72 milliárd rubeles
működési ráfizetést hoztak ki. A tavaly augusztusi pénzügyi válság
következményeit súlyosbította, hogy 1998-ban a világpiacon nyomott maradt a
szénhidrogének ára. Így a Gazprom hiába növelte az előző évihez képest 3
százalékkal 120,5 milliárd köbméterre a földgáz exportját, valutabevételei
csökkentek. Márpedig a Gazprom számára a kivitel létfontosságú, hiszen a
belföldi és a FÁK-piacon hagyományosan bajok vannak a fizetéssel. Az orosz
belföldi fogyasztók 1998-ban átlagosan csupán a leszállított gáz 11,7
százalékát, a FÁK-tagállamok vevői 8,6 százalékát egyenlítették ki pénzben, a
többi vagy az orosz óriásvállalat 1999. január 1-jén összesen 135,3 milliárd
rubelre rúgó kinnlevőségét gyarapította, vagy alacsony likviditású értékpapírok,
illetve klíringelszámolás formájában folyt be. A FÁK-országok — mindenekelőtt
Ukrajna és Belarusz — 1998 végére 32,4, az oroszországi vásárlók összesen 102,9
milliárd rubeles tartozást halmoztak fel a Gazprommal szemben. Ami az utóbbiakat
illeti, az adósok legnagyobb csoportját a az energetikai vállalatok alkotják, de
a különböző, költségvetésekből finanszírozott szervezetek adósságállománya is
csaknem elérte a 12 milliárd rubelt. A belföldi nemfizetések problémáját jól
érzékelteti, hogy az oroszországi fogyasztók össztartozása nem egészen 20
milliárd rubellel meghaladta a tavalyi folyó vásárlásaik értékét. Vagyis az
orosz reálgazdaság egyik fő hitelezője végső soron a Gazprom. Éppen hatalmas
kinnlevőségeire hivatkozva tud évek óta engedményeket kijárni az adóhatóságnál
Vjahirev, aki azzal érvel, hogy ha már egyszer közvetve az állam is adósa a
Gazpromnak, a kormány legyen megértőbb a céggel korábban keletkezett
köztartozásainak átütemezésében. Mindez azonban aligha menti fel a Gazprom
jelenlegi menedzsmentjét a cég gazdálkodásának meglehetősen alacsony
hatékonyságára vonatkozó vádak alól. Annál is inkább, mivel a
Kommerszant-Vlaszty hetilap úgy tudja, hogy a földgáz termelői árának mindössze
5-10 százalékát teszi ki az önköltség, a Gazpromnak tehát bőven vannak
tartalékai. Igaz, nem kis részben az IMF nyomására a profiltisztítás
megkezdődött a Gazpromnál, tavaly például 107 — egyebek közt mezőgazdasági
termeléssel, építőipari, valamint szociális és kulturális tevékenységgel
foglalkozó — részleget alakítottak át önálló társasággá, s ily módon az
alkalmazottak száma csaknem 33 ezer fővel csökkent, de a Gazpromnál és
leányvállalatainál foglalkoztatottak létszáma 1999. január 1-jén még így is
elérte a 278 ezret. Elemzők vitathatónak tartják a Gazprom számos pénzügyi
befektetését is. Hogy milyen nagyságrendekről van szó, azt mutatja például, hogy
1998 végén csak a Gazprom által nyújtott bankgaranciák értékét 1,7 milliárd
dollárra taksálták. De eddig inkább vitte, mint hozta a pénzt a Gazprom által
1996 óta felépített médiabirodalom is, amelynek éppúgy része az NTV tévétársaság
— a részvények 30 százaléka a gázipari cégé —, mint a Tribuna és Trud nevű
moszkvai napilap vagy a több tucat egyéb regionális tömegtájékoztatási eszköz.
Vjahirevet támadták a Gazprom szálloda- és gyógyüdülőinek s különösen a
Fekete-tenger partján lévő luxusingatlanoknak a fenntartása miatt is, mert azok
nem az átlagos dolgozókat, hanem a társaság regionális vezetőrétegét és a
moszkvai topmenedzsereket szolgálják. Egyik fő célként a privilégiumok
felszámolását tűzte zászlajára az az egyelőre hivatalosan nem bejegyzett
érdekvédelmi szövetség is, amely Igor Csumak vezetése alatt a modern orosz
kapitalizmus történetében először próbálja konszolidálni a több százezernyi
Gazprom-kisrészvényes szavazatait. Egyelőre nem sok sikerrel: Vjahirev a
legutóbbi közgyűlésen Csumakot szó szerint kiparancsolta az ülésteremből. A
McDonald'séhoz hasonló globális hálózatot szeretne kiépíteni a Seattle-ből
indult amerikai Starbucks Corporation, amely a kávézásból igyekszik divatot
teremteni egyformára fazonírozott kávébárjaival. Európában elsősorban az olaszok
és a franciák híresek kávézóikról, ahol a fekete ital számos változatát
készítik, fogyasztásuk pedig mindennapos szertartássá vált. Az Egyesült
Államokban ugyanakkor az átlagember "hosszú kávét" főz magának, s gyakran beéri
azzal, amit a McDonald'sben és a hozzá hasonló gyorséttermekben olcsón
megkaphat. Éppen ezen a szokáson igyekszik változtatni a Starbucks Corporation,
amely nemcsak arra vette rá az amerikaiakat, hogy igényes kávét válasszanak, s
akár 3 dollárt is adjanak a papírpohárban fölszolgált italért, de gyorsan
növekvő kávébárláncát globális hálózattá szeretné formálni. A ma világhódító
terveket dédelgető Starbucks a hetvenes évek elején még csak egy szűk körben
ismert seattle-i kávékereskedő cég volt. A változás akkor kezdődött, amikor
1982-ben a marketingfeladatok irányítására belépett az akkor 30 éves Howard
Schultz, aki Brooklyn egyik szakadt negyedében nőtt föl, egyetemi tanulmányait
tandíjhitel segítségével végezte el, s korábban a Xerox ügynökeként dolgozott. A
Starbuckshoz érkezve azt vette a fejébe, hogy olyan vállalkozást farag a cégből,
amely jól fizető kuncsaftoknak minőségi és változatos ízesítésű kávét kínál,
országszerte azonos mintára épített bárjaiban. Az elgondolást tett követte, s
elképzelései valóra váltásának megkönnyítése végett Schultz 1987-ben mintegy 4
millió dollárért megvette a Starbucksot, amelynek természetesen
elnök-vezérigazgatója lett. A cégnek ekkor még mindössze hat üzlete és alig száz
alkalmazottja volt. A kávébárok népszerűeknek bizonyultak, számuk 1991-re száz
fölé emelkedett, ám csak az USA északnyugati részén és Chicagóban volt belőlük.
Az alkalmazottak száma elérte a hétszázat, a forgalom pedig az 57 millió
dollárt, és Schultz ekkor döntött úgy, hogy a további terjeszkedés
finanszírozása érdekében tőzsdére viszi a vállalatot. A Starbucks részvénye
1992. június 26-án debütált az amerikai elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon, a 17
dolláros kibocsátási ár a kereskedés első perceiben 21 dollárra emelkedett, a
papír az aznapi adásvételben a második legkeresettebbnek bizonyult. Schultz a
számítottnál 5 millióval többre, 29 millió dollárra tett szert, záráskor pedig
az általa 4 millióért megvett céget a piac 273 millió dollárra értékelte. A
Starbucks ezt követően is a tőzsde egyik kedvence maradt, s a befektetők az
árfolyam-emelkedéssel a lendületes terjeszkedést honorálták. A
"kávébabrészvénynek" elkeresztelt papír felértékelődésével jól jártak az
alkalmazottak is, akik nemcsak a vezetőkével megegyező kondíciójú
egészségbiztosítást kapnak, de mindannyian bőkezűen mért részvényopcióhoz is
jutottak. A Starbucks a tőzsdére menetelt követő hat éve alatt mind forgalmát,
mind nyereségét évi átlagban több mint 50 százalékkal növelte, s legutóbbi,
1998. szeptember 27-én végződött pénzügyi évét 35 ezer alkalmazottal, 1,31
milliárd dolláros bevétellel és 68,4 millió dollár adózás utáni nyereséggel
zárta. Az egyenszabású kávébárjaiban széles minőség- és ízválasztékot kínáló, ám
italait papírpohárban felszolgáló Starbucks saját adatai szerint heti
nyolcmillió amerikait lát vendégül, s 1996-ig kizárólag az Egyesült Államokban
és Kanadában terjeszkedett, ahol jelenleg több mint 2 ezer egységet üzemeltet.
Ekkor nyitotta meg ünnepélyes körülmények között első kávébárját Tokióban, ahol
sintoista papok imádkoztak azért, hogy a természet erői segítsék a Starbucks
vállalkozását. Az évi 200 poharas teljesítménnyel Ázsiában komoly kávéivónak
számító japánok jelentette kereslet kielégítésére az amerikai cég 2003 végéig
összesen 250 egységesre tervezi kibővíteni szigetországi láncát. 1998-ban a
hatalmas élelmiszer-ipari céggel, a President Enterprises-zel létrehozott vegyes
vállalata révén a Starbucks megjelent Tajvanon is, ahol a hagyományos teaivó
kultúrát még az ötvenes években kikezdték a szigetre érkezett amerikai katonák.
Bár a Starbucks nyitott kávébárt Kuvaitban, Thaiföldön és Új-Zélandon is, a
legnagyobb reményeket Kínához fűzi. Négy évig csak pörkölt kávét szállított a
külföldieket vendégül látó szállodák számára, s az idén januárban avatta föl
első pekingi egységét, ahol elsősorban a kialakulóban lévő kínai középosztály
tagjainak kínálja rafinált kávéfajtáit. Az amerikai cégre az igazi megmérettetés
mindazonáltal Európában vár, ahol a legtöbb országban kialakult kávézási
szokásokkal kell fölvenniük a versenyt a tradicionalisták által a
terjeszkedésben példaként tekintett McDonald's egyentermékeinek mintájára
McCoffeenak csúfolt kínálatukkal. A Starbucks az első nagy lépést akkor tette,
amikor tavaly áprilisban mintegy 85 millió dollár értékű saját részvényéért
fölvásárolta az 56 egységből álló brit Seattle Coffee kávébárláncot, amelynek
létrehozatalát tulajdonképpen az amerikai vállalat inspirálta. A Seattle Coffeet
1995-ben Scott és Ally Svenson alapította, a korábban éppen Seattle-ben élt
amerikai házaspárnak ugyanis hiányzott a Starbucksnál megszokott kávékínálat.
Ezzel egyben a "műfajt" meg is honosították Nagy-Britanniában, ahol — miközben a
kávéeladás már meghaladja a teáét — egymás után alakultak követői, mint az
Aroma, a Costa Coffee, a Coffee Republic és a Pret A Manger. A Starbucks a
kontinensen még nincs jelen, ám a brit hídfőállást felhasználva 2003 végéig
Európa-szerte félezer kávézót kíván nyitni. Miközben folyik a földrajzi
terjeszkedés, az amerikai cég megpróbálja a palettáját is szélesíteni, ám
eredményei egyelőre felemásak. Az idén tavasz óta az USA több államában azzal
kísérletezik, hogy a kávé mellett szendvicseket és süteményeket is eladjon,
amitől többek között azt reméli, "kiegyensúlyozza" a forgalmát. Bevételeinek 40
százaléka ugyanis délelőtt 11-nél korábban keletkezik, a nap későbbi részében
egyre kevesebben keresik föl kávébárjait. Az amerikai The Wall Street Journal
gazdasági napilap felmérése szerint azonban a szendvicsek és saláták nem ütik
meg a Starbucks-kávéktól megszokott minőséget. Elmaradt a várakozásoktól a
PepsiCóval együtt szupermarketekben forgalmazott kávéital, a Frappuccino
népszerűsége is. Az amerikai cég azt is tervezi, hogy az immár közismert
márkanevéhez az amúgy drágának számító kávéin, szendvicsein, salátáin és
süteményein túl más termékeket is kapcsol. Kávébárjaiban már most is forgalmaz
CD-lemezeket, Schultz azonban a nívós háztartási eszközökön keresztül az
ínyencségekig számos olyan dolgot kínálni szeretne, ami a Starbucks elsősorban
megcélzott közönségének, a középosztálynak szánt "minőségi életérzést" sugároz.
Ez utóbbi megfogalmazása érdekében az idén a Time Warner médiabirodalommal
együtt a kávébárjaiban 3 dollárért kapható, kéthavonta megjelenő magazint
indított Joe néven, s a szolgáltatásaival és mondandójával a jól szituált nőket
megcélzó Oxygen Media televíziós és internetes vállalkozással is szövetségre
lépett. A Starbucks életmód-filozófiájával maga is nyitni akar az internet felé,
ám amikor június végén Schultz ismertette a számítógépes világhálóval
kapcsolatos nagyra törő terveit, a részvényárfolyam egyetlen nap leforgása alatt
28 százalékot zuhant. Pedig Schultz az üstökösszerű karriert befutott internetes
aukciós cég, az eBay mögött álló befektetői csoport egyik tagjaként a
világhálóhoz kapcsolódó üzlet jó ismerőjének számít, ám a befektetők mégsem
bíznak a terveiben. Igaz, ugyanakkor közölte, hogy a nyaktörő növekedési ütem
mérséklődése miatt a jelenlegi pénzügyi évben a Starbucks nyeresége a tavalyinál
ugyan magasabb lesz, de 10 százalékkal elmarad a várttól. Volt minisztereket
állít az osztrák kormány az ÖIAG élére, felértékelve ezzel az állami
iparvállalatok részvénypakettjét ellenőrző szervezetet. A közvélemény szerint
azonban rossz válasz a globalizációra az állam gazdasági intervenciója, s a
hazai iparvédelmet sem szolgálja a pártkatonák bevetése. 
