Chaos at Pazmany: 1-47, 64-66, 87-90, 111-115, 117, 123-152
>
>
> Fractals at Pazmany: 1-31, 46-55, 93-96, 179-205
>
>
> Numerikus dinamika: 1-15, 19-22, 26-47
>
>
> Synchronization: főbb vonalaiban
>
>
> Ezeket kérem átnézni.
>
>
> Továbbá (ami csak volt velük kapcsolatban, előadáson-gyakorlaton) Conway
> Game of Life, Sierpinski Chaos Game
>
>
> És a jegyzetből az alábbi öt fejezetet:
>
>
> Árnyékok és szellemek a numerikában, Strukturális stabilitás,  Periodikus
> pályák vizsgálata, A Ricker model, Iterált függvényrendszerek

I.) Mérnök-informatikusi illetve bionikusi nézőpontból, kinek-kinek a saját leendő
szakmája szerint, a két vendégprofesszor előadásainak villamosmérnöki illetve
biotechnológiai alkalmazásokra vonatkozó részeinek áttekintő ismerete, nagy
vonalakban, figyelembevéve azt is, amit a megfelelő szaktárgyakból ehhez
kapcsolódhat, ismét csak nagy vonalakban. 

Továbbá, ami csak volt velük kapcsolatban, előadáson-gyakorlaton: Conway Game of
Life a logikai kapuk reprezentálásával együtt (maga az Életjáték a jegyzetben is
megtalálható, de most nem a matematikai formalizmus most a lényeges: amúgy
használják a jegyzet mostani változatát, a Conway Game of Life első leírásában hibák
is voltak, amelyeket azóta javítottam). 

II.) A Jegyzetből az alábbi öt fejezet, az amennyire csak lehet matematikai tudás és
a számítógépes tapasztalat oldaláról:

Árnyékok és szellemek a numerikában, az első alfejezet szempontjait taglalom csak, a
többi egyszerűbb és egyértelmű: Hopf bifurkáció, körszimmetria és kapcsolat az 1.2.
pont utolsó megjegyzésével, a szokásos normálalak és annak négy változata a 2.12.1 
pont ábrája mellől, a periodikus megoldások valamint az az explicit Euler módszer
invariáns köreinek kapcsolata az f(r) = 0 egyenlet pozitív gyökeinek természetével. 


Strukturális stabilitás,  a lényeges szempontokat taglalom: miért fontos ez a
fogalomkör, konjugáció és topologikus ekvivalencia dinamikus rendszerek között,
topologikus ekvivalencia autonóm differenciálegyenletek között, az
idő-átparaméterezés szükséges volta, strukturális stabilitás – legfontosabb példa:
Grobman-Hartman lemma és a kísérő ábra ismerete a 2.7 pont szerint ---, bifurkáció
(a Hopf bifurkáció nyíló virágkehely ábrája, valamint a 2.13 pont nyereg-csomó
bifurkáció ábrája)

Periodikus pályák vizsgálata, a lényeges szempontokat taglalom: Poincaré metszősík,
implicit függvény tétel a 2.3 pont első oldala szerint, Poincaré követőfüggvény,
Floquet sajátértékek és a periodikus pálya valamint a Poincaré követőfüggvény
fixpontjának stabilitási tulajdonságai, aszimptotikus fázis, valamint (mindössze
három mondatban) Corinto vendégprofesszor előadásának kapcsolódása periodikus
pályákhoz

A Ricker model, a lényeges szempontokat taglalom: a fejezet ábráinak értelmezése és
magyarázata, periódus-kettőződés, Ljapunov exponens (de csak egy dimenzióban, a 2.1
pont végére is figyelve), káosz naívan (a bonyolultság hármas felfogása) és a
Devaney féle definíció szerint, a kezdeti állapottól való érzékeny folytonos függés,
példaként a logisztikus leképezés is valamint visszautalás az 1.9 pontbeli
hajóhintára

Iterált függvényrendszerek, a lényeges szempontokat taglalom: kontrakciós elv a 2.3
pont első két oldala szerint, Hausdorff távolság és a rá vonatkozó Bolzano
Weierstrass tétel, iterált függvényrendszer és az általa indukált halmazértékű
leképezés, ez utóbbi attraktora illetve az iterált függvényrendszer által indukált
véletlen iterációs pontsorozat és az attraktor kapcsolata – a legfontosabb két példa
a klasszikus Cantor halmaz „legyártása” az egységintervallumból az x nyíl x/3 és x
nyíl x/3 + 2/3 leképezések segítségével (a fejezet legvégéről) valamint a Sierpinski
Chaos Game -- a képtömörítésre vonatkozó rövid kijelentés  a 3.6 pontból, továbbá a
Borel féle normális szám. Ezen kívül az attraktor fogalma a 2.6 pont közepéről és a
boxdimenzió fogalma a 3.4 pont első oldaláról és az ottani ábra magyarázata