Egy processzor utasításkészlete alatt azoknak az elemi szintű gépi kódú utasításoknak az összességét értjük, melyek végrehajtására a processzor a legalsó, hardver szinten képes. Ez az a szint, amelyre a fordítóprogram a különböző programnyelveken megírt programokat lefordítja. Egy processzor utasításkészletének értékelésekor a következő kérdésköröket célszerű elemezni:

• Mennyi az utasításkészletben az elemi utasítások száma és ezekkel milyen feladatokat lehet megoldani? Nyilvánvaló, hogy minél több feladatot képes a processzor elemi szinten megoldani, annál több területen lehet hatékonyan alkalmazni.

• Melyek azok az utasítások, amelyeket nagyon gyakran kell használni a processzor felhasználási területén. Ha nagyon sok utasítás csak ritkán kerül felhasználásra, ezek feleslegesen terhelik az áramköri erőforrásokat.

• A processzor felhasználási területen nincs-e olyan sűrűn ismétlődő feladat, amelyet célszerű az utasításkészletben is tükröztetni?

• Milyen típusú adatokat és milyen pontossággal tudunk az utasításkészletben lévő gépi utasításokkal feldolgozni? Például a lebegőpontos utasítások milyen pontossággal végezhetők el?

• Milyen következetesség van az utasításkészlet kialakításában? Így például a címek kiszámítása minden utasításban azonos módon történik-e, függetlenül attól, hogy milyen utasítást kell végrehajtani, vagy bármelyik adattípus, címzési mód használható-e minden utasításban?