A mikroszámítógépek közül a Pentium processzoroknak négy üzemmódja van:

• Valós üzemmód: a processzor ekkor úgy működik, mint egy régi (PC-XT) 8086-os processzor. Erre azért volt szükség, hogy a felhasználók változatlan formában képesek legyenek „régi”, megszokott DOS-os programjaik futtatására. Ekkor a processzor 8086-os emulációval működik, azaz azt „hazudja” a felhasználói programnak, hogy a program 8086-os processzoron fut (például 32-bites regisztereknek csak az alsó 8 bitjét engedi használni, az utasításkészlet is ennek megfelelően csökkentett).

• Védett üzemmódban kihasználhatók a 32-bites architektúra összes lehetőségei, ezért a teljesítmény ekkor a legnagyobb. (Az üzemmód onnan kapta a nevét, hogy ebben az állapotban a tárolóvédelmi rendszer bekapcsolásra kerül.) Ez az üzemmód jellegét tekintve multitasking.

• Védett valós üzemmód Ekkor a processzor a 8086-os processzort csak egy taszkban emulálja. (Azaz például a DOS egy WINDOWS 95 alkalmazásként indul el egy elkülönült ablakban.)

• Rendszermenedzselő (SMM = System Management Mode) üzemmód független az operációs rendszertől és az alkalmazásoktól és egyben a processzor energiatakarékos működési módja.