A számítógéprendszerek legtöbbször hibatűrő (fault tolerant) architektúrával kerülnek kiépítésre. Erre mutat példát a mellékelt ábra.

A hibatűrő architektúrák néhány fontosabb jellemzője:

• a paritásellenőrzés mellett (helyett) hibajavító kódok alkalmazása,

• rekonfigurációs képesség, azaz a meghibásodott hardveregységeket a rendszer automatikusan, a folyamatos működés leállítása nélkül felismeri és izolálja és ezek nélkül működik tovább,

• többszörözött hardver egységek,

• automatikus tömörítés és titkosítás a háttértárolókon.