Minden a szellemi tulajdonról

Először is, a "szellemi tulajdon" egy gyűjtőfogalom teljesen különböző törvényekre.  A következő szabályozások tartoznak bele:

Ezek között több a különbség mint az átfedés.  Mivel nagyon kevés olyan állítás van ami igaz lenne mindegyik területre, a fogalom inkább szül zavart mint megértést.

Másodszor, a "tulajdon" azt sugallja hogy a (nem létező) terület analóg a fizikai tárgyakra vonatkozó tulajdonjoggal (dologi jog).  Azon túl hogy ez tételesen hamis, alapvetően félrevezető.  A "szellemi tulajdon" különböző típusai alá eső dolgok ugyanis mind információ természetűek (ez az egyetlen közös tulajdonságuk), ezért egészen máshogyan viselkednek mint azt megszoktuk a tárgyaktól.

A fizikai tárgyak alapvető tulajdonsága az hogy egyszerre csak egy helyen lehetnek, és nem másolhatóak.  Közgazdaságilag ez azt jelenti, hogy az egyes példányok költsége legalább annyi mint a gyártásuk marginális költsége.  Ezzel szemben az információ természetű dolgok másolása elméletileg nem kéne hogy igényeljen semmilyen anyagi, korlátos erőforrást.  Természetesen a technológia ezt csak közelíteni tudja, de a már elterjedt digitális eszközök elég jó közelítését adják ahhoz, hogy a gyakorlatban el lehessen hanyagolni a másolás költségét.  Ennek következményeként tisztán szabadpiaci alapon, az információ egy példányának a költsége tart a másoláséhoz, vagyis nullához.

Szerzői jog
Szabadalmak