Szabadalmak

A szabadalmak célja a technológiai fejlesztések támogatása a fejlesztőnek adott legfeljebb 20 éves monopóliummal.  Ez a cél nem érhető el ezzel az eszközzel.  Minden új találmány a korábbiakra épít, ezért a már meglévő találmányok használatának törvénytelenné tétele csak akadályozhatja az újak feltalálását; semmiképpen nem tudja elősegíteni azt.  Newtont ferdítve: ha nem állhatunk óriások vállán, akkor nem láthatunk messzebbre.

Továbbá a technológia túl gyorsan fejlődik.  Gondoljuk végig milyen sok ma már hétköznapi dolog nem létezett húsz éve!

Számos területen a szerkezetek túl bonyolulttá váltak.  Ma már nem "egy termék, egy találmány" a jellemző; számos termékben több száz találmány is "megtalálható" egyszerre.  Például az MPEG2 videóformátumot 39 különböző szabadalom is lefedi amerikában.  És egy lejátszóprogram mást is csinál azon túl hogy ezt a formátumot olvassa: más formátumokat is meg tud nyitni, lejátszáskor meg tudja a videót jeleníteni, esetleg a különféle formátumok között konverziót végez.  Ki tudja ezekre a funkciókra hány szabadalom van kiadva?

Egyes államok kiadnak szabadalmakat tisztán software jellegű dolgokra is, ennek leghíresebb példája az LZW tömörítő algoritmus. ("Two US patents were issued for the LZW algorithm: U.S. Patent 4,814,746 by Victor S. Miller and Mark N. Wegman and assigned to IBM, originally filed on June 1, 1983, and U.S. Patent 4,558,302 by Welch, assigned to Sperry Corporation, later Unisys Corporation, filed on June 20, 1983." Jól láthatóan egyetlen algoritmusra kiadnak több mint egy szabadalmat!)

Egyelőre nincsen jól működő megoldás a szabadalmi élősködők (patent troll) problémájára sem.  Ezek olyan cégeket jelentenek, amik felvásárolnak néhány szabadalmat, majd a termelő cégeket tkp. zsarolják.  Ha a szabadalmuk nem is érvényes, vagy nem is fedi le azt amivel a megzsarolt cég foglalkozik, ez akkor is egy hosszú és költséges bírósági eljárást jelent, amit egy kisebb cég nem feltétlenül tud kifizetni.  És mivel az élősködők nem végeznek termelő munkát, ezért nem nagyon lehet rajtuk fogást találni.

A rendszer állítólagos célja a kis feltaláló védelme a nagy cégektől.  Ezzel az a baj, hogy nem működik.  Egy kis cég ugyanis ha kitalál valami zseniálisat, és szabadalmaztatja, akkor a következővel néz szembe: a területen már meglévő nagy cégeknek több ezer szabadalmuk is van, amik közül legalább néhány elkerülhetetlenül "szerepel" az ő termékükben is.  Ekkor a nagy cég (perrel fenyegetőzve) keresztlicenszeli a kis cégtől a szabadalmukat... és rögtön úgy tud velük versenyezni, mintha nem is létezne a szabadalmi rendszer.  (Az más kérdés, hogy az első bekezdésben említett tanulmány szerint ez esetleg a kis cégnek a javára válik.  A lényeg az hogy a szabadalmi rendszer nem előnyös, és a szokásos mellette szóló érv hamis.)

Áttekintés
Szerzői jog